Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében
A konstanzi zsinattal párhuzamosan 1415-1419 között Csehországban is széles körű elméleti vita bontakozott ki a két szín alatti áldozásról. Ondrej z Broda (Andreas de Broda) Húsz egyik ellenfele, a prágai egyetem teológiai magisztere (1365-1427) részben a zsinaton, részben az egyetemen támadta Jakoubek ze Stííbra nézetét.21 Az Esztergomban lévő kódexben a 256-292. oldalakon Eloquenti viro domino N. verbi dei seminatori in Praga kezdettel olvasható levél címzettje Jacobus de Misa (Jakoubek ze Stííbra), szerzője ismeretlenként szerepel a konstanzi zsinat aktáinak kiadásában. Hardt 1698-ban egy kölni kéziratból adta ki a szövegét22, két szerzőre gondolt, mint a két szín alatti áldozás ellenzőire: Andreas de Brodára és Nicolaus Dinkelsbühlre. A szakirodalomban jelenleg Dinkelsbühl szerzőségét fogadják e-1.2-5 A két szín alatti áldozásról folytatott elméleti viták és állásfoglalások mellett a katolikus liturgikus gyakorlat megőrzéséért a lelkipásztorkodás területén is fel kellett vennie a harcot az egyháznak a világiak kehelyhasználata ellen. A Csehországgal szomszédos területek egyházai tartományi zsinataikon a huszita tanok terjedésének megakadályozására a hívekkel közvetlenül foglalkozó alsópapság elméleti és gyakorlati tudásának színvonalát kívánták emelni a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos kézikönyvek szorgalmazásával. A salzburgi nemzeti zsinat 1418-ban kérést terjesztett elő egy, a szentségek kiszolgáltatásáról szóló kézikönyv összeállítására, amit az egész egyháztartományban terjeszthetnének.24 A lengyel püspökök is szóvá tették, hogy nem rendelkeznek, különösen a falusi papság egyértelmű előírásokkal, tevékenységük és ismereteik nagyon hiányosak, ezért készíteni kell egy manua- lét, "ad usum simplicium clericorum". Stanislaw Ciolek poseni (ma Poznan) püspök ezért 1431-ben káplánjával, Nicolaus de Plovéval (a névváltozatok szerint: Nicolaus de Blonia, Nicolaus Polonus, Nicolaus de Blony) íratott egy kézikönyvet, Tractatus de sacramentis et divinis officiis ac eorum administrationibus címmel. A traktátus teljesen megfelelt céljának, kéziratos másolatban és nyomtatásban a XV-XVI. század folyamán számos példányban terjedt, népszerű kézikönyv lett.2-* A szerző 190
