Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Sarbak Gábor: A pálos Liber viridis
V.) quod prior generalis debeat eligi in Hungária, alias electio alibi facta non valeat".-555 V. Márton pápa Konstanzban 1417. december 28-án kelt bullája "Tunc iniunctum nobis"-5-5 megengedi, hogy a pálosok maradéktalanul gyakorolhassák a karthauziak jogait a Zsigmond király kérésére megújított "In sinu sedis" bulla értelmében.-54 IX. Bonifácnak ez a bullája a középkori pálos források között nem maradt ránk. Lőrinc vicarius másoltatta le V. Márton tiltását, hogy kóbor pálosokat senki se fogadjon be.-5-5 Johannes Dominici kardinális indulgentiája (1417) szintén megtalálható a Vitae fratrumban is.-56 IV. Jenő nyolc oklevelével-5^ kapcsolatosan annyit érdemes megjegyezni, hogy a Liber viridisből éppen az a bulla hiányzik, amely a pálosoknak kizárólag a karthauzi rendbe való átlépését engedi.-5*5 Nyilván véletlen elírásból olvasható kétszer II. Pius 1459. szeptember 25-i bullája a f. 32-őn és a f. 72-72V-ÓO.-59 VIII. Ince 1489-ben Mátyás király kérésére a rend eddigi kiváltságait megerősíti Zalánkeményi Péter generalátusa idején "idem generalis obtinuit anno 1489 ab Innocentio papa bullam Coenae Domini,4*5 ut videlicet, singuli fratres orantes quinquies orationem dominicam et salutationem angelicam coram tribus altaribus per continuos quinque dies, consequantur omnes indulgentias Urbis. Quam quidem gratiam anno 1525 Clemens VII extendit gratiosius, ut scilicet fratres, qui interessé monasteriis non € possunt, nec tria altaria reperirent, ex tunc sufficiat orasse dictas orationes coram unico altari". Ez a bulla is megtalálható a Liber viri- disben.4-* A következő két oklevél már közvetlenül Gyöngyösi Gergelyhez kapcsolódik. Az első esetében feltételezhető, hogy római házuk - S. Stephanus Rotundus - perjeleként ő nyújtotta be a supplicatiót "super absolutione et dispensatione fratrum" 1520-tól kezdődően száz évre terjedő érvénnyel.455 Ugyancsak X. Leó pápasága idején, 1521-ben Bakócz Tamás engedi meg, hogy a pálosokat ne - mint eddig tették, helytelenül - ordinis sancti Augustini-nek, hanem ordinis sancti Pauli primi heremi- tae-nek nevezzék:4-5 ennek az oklevélnek bírjuk az eredetijét44 és az Egyetemi Könyvtár 114-es latin kódexében egy másolatát is.4-5 A Bullarium a pálosokat érintő kiváltságok mellett még jó félszáz olyan pápai bullát is tartalmaz, amelyeknek címzettjei a karthauziak.46 160
