Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Sarbak Gábor: A pálos Liber viridis

határozza (visitatio, correctio joga, verekedés miatt excommunicált pá­losok feloldozásának joga), továbbá, hogy saját kezük munkája után nem kell tizedet fizetniük, és az egyházmegyei zsinatokon sem kell megje­lenniük. Itt található a VIII. Orbánra (1623-1644) utaló marginális glossza, akinek privilégiuma a fentieket megerősíti. Ekkor kapott enge­délyt a rend saját familiárisainak feloldozására: ez szintén megtalál­ható a Vitae fratrumban.2-5 V. Orbán három privilégiummal szerepel a gyűjteményben: említésre méltó, hogy 1364-ben a "Per sanctae contempla­tionis"^ írja át, aminek ez a második átírása a Liber viridisben.2^ Éppen erre a bullára utal Károly Róbert, amikor V. Orbántól a rend ra­tifikálását és approbálását kéri, mondván, hogy XXII. János említett privilégiumában "verbum confirmationis sed approbationis non exprimi­tur, sed eis (sc. Paulinis) dumtaxat dicta regula (sc. S. Augustini) conceditur..."2-5 XI. Gergely terjedelmes "Religiosam vitam eligentibus" bullája, röviden a pálosok Mare magnuma 1371-ből megtalálható mind a Liber viridisben,2^ mind - természetesen csak utalásszerűén - a Vitae fratrumban, ezt másoltatja le István vicarius in S. Laurentio 1412-ben a budai káptalannal.27 IX. Bonifác 1401-es bullája a Vitae fratrumban is felbukkan: Demeter lepoglavai perjel 1437 körül a zágrábi káptalan­nal erősíttette meg a pápai engedélyt "super eo quod fratres nostri possint studere in studio et ubique predicare".2® Nem mondja Gyöngyösi, - pedig éveken át tartózkodott Itáliában és prédikált is Rómában,2^ - hogy az Itáliát járó magyar pálosok az officiumot "secundum morem Roma­nae curiae" végezhetik.A Liber viridis scriptora nyilván a rendi gyakorlat ismeretében foglalta össze Bonifác pápa engedélyének tartal­mát "quod fratres Wyennam vel Cracoviam aut aliorsum pro studio sacre scripture transmitti possunt", vagyis a pálosok "egyetemjárásának" két legvalószínűbb helyét jelölte meg. Egyébként Gyöngyösi maga is Krakkó­ban tanult, igaz, még rendbe lépése előtt.V. Márton pápa tíz tétel­lel szerepel, beleszámítva legátusi okleveleit is. 1417. december 28- án, Konstanzban kiadott bullájára hivatkozik Gyöngyösi a Vitae fratrum­ban: lényeges kérdésről van szó, a generális perjel választásáról "ad supplicationem serenissimi Sigismundi imperatoris statuit (sc. Martinus 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom