Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink
- A második réteg már magyarországi, amelyet a zobori remeték külön napon (júl.16., 17) tartott ünnepei jellemeznek a sanctoraléban, valamint György és Adalbert közös megemlékezése. Alexius ünnepét mi is Adalberttel hozzuk kapcsolatba. Véleményünk szerint Adalbert egyszerű, György napján tartott megemlékezése is lényeges érv a bfevnovi származtatás ellen, a kézirat Esztergom egyházmegyei - nem esztergomi - jelenlétét azonban kellőképpen igazolja. Érthetetlen, hogy Kniewald magyar- országi András ünnepének említés nélkül hagyta, hogy az imádság Andrást a "mi patronusunknak" nevezi. András megkülönböztetett tiszteletét mutatja, hogy a Mindenszentek litániájába is bekerült. (A litániában szereplő Benedek valószínűleg nem a magyarországi szent.) Eszmetörténeti szempontból is érdekes, hogy a könyörgésék e két szentnek, nevezetesen Benedeknek tulajdonították a kereszténység meggyökereztetését "tocius nostre gentis provisor", abban az értelemben, ahogyan 1083 után első szent királyunk mise-imádságaiban szerepel. A sacramentariumokból feltehetően 1083 után szorult vissza tiszteletük, - amint erre Török József egy korábbi előadásában utalt - egyéni arculatú imádságaikat elveszítették. A 12. század végi Pray-kódexben már egy napon, közös com- mune-típusú imádsággal fordulnak elő. Tudjuk, a breviáriumokban azonban továbbra is helyet kapott legendájuk (Zágráb). Benedek ünnepének szövegében említésre méltó, hogy Mór pécsi püspök által megszerkesztett legendából ismert sas madár, amely Benedek holttestét a Vág folyóban megtalálta, szerepel benne, míg András oratiójában önsanyargatására történik utalás. András és Benedek tisztelete szempontjából szóba jöhet Zo- bor - a kódexben a patrónus Ipoly ünnepe is megvan -, míg Nyitra ellen csak Emmerám ünnepének hiánya szól. Kniewald az augsburgi Afra-ünnep említését a kéziratban Morin tévedésének tartotta. Feltehetően azért nem találta Afra oratióját, mert azt nem a megszokott augusztus 7-re, hanem 5-re másolták be. Ez az ünnep egy változata, később Afra fivére, Afer ünnepének tudták. Valószínű, hogy a második réteghez tartozik, és Emmeram mellett egy másik délnémet szent korai, magyarországi tiszteleon tét mutatja. E két réteg alkotja együtt a kódex mintapéldányát. u 127
