Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink
része nem a szerzetesek, a monostor, hanem a világi papok, a káptalan szokásait követi. Helyesen szól tehát arról, hogy a kódexet nem csak bencés monostorban használhatták. További érvelése azonban vitatható, mert, miként a Pray-kódexről írt tanulmányában is tette, figyelmen kívül hagyja a sacramentariumok közös műfaji sajátosságait, és azokat egyedi kéziratként értékeli. Számára is egyértelmű, hogy a monasztikus használat egy Szent Margit monostorhoz kapcsolódik, de a káptalani használatot egy Mária patrociniummal hozza összefüggésbe. A Mária pat- rociniumra való következtetés a Hahóti-kódexben azonban tévedés eredménye. A húsvétvasárnapi mise "statio" megjelöléséből ("Ad S. Mariam") ez nem következik, mivel az a római S. Maria Maggiore bazilikára vonatkozik“ A lokalizálás kérdésében rendkívül óvatosan fogalmaz. Javaslatai között szerepel Nyitra és Dömös, ahol Mária patrociniumú templomokat feltételez. A Szent Margit bencés monostor kérdését is nyitva hagyja, Morin nyomán Bélát mint Álmos feltételezhető, ám nem bizonyítható alapítását említi. A kéziratok Zágrábba kerülésének idejével egyáltalán nem foglalkozik, a Dömösön alapító Álmos személyével, aki korábban hor- vát király volt, Ratkoá számára a dömösi-zágrábi kapcsolatok is bizonyíthatónak tűnnek.“ A kódex keletkezése Bármennyire furcsa, a kódex eddigi ismertetői teljesen figyelmen kívül hagyták a kézirat írásának, paleográfiai jellemzőinek vizsgálatát, illetve akik az írásra felfigyeltek, a kódex történetével nem foglalkoztak. Vidakoviő 1952-ben M. Borada zágrábi egyetemi tanár véleményét idézve, a kéziratot helyesen mondja 11-12. századinak, párhuzamként Felicián esztergomi érsek már említett 1134. évi oklevelét és egy, a kódexünktől inkább eltérő írásé 12. századi erlangeni kéziratot említ.“ Mezey 1963-ban megállapítja, hogy a székesfehérvári eredetű an- tifonás-könyv, a Codex Albensis (12. század első fele) a Hahóti-kódex- szel írástörténeti kapcsolatban áll.“ Ennek az írástradíciónak a meg125
