Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

Kortői Mátyás veszprémi kanonok a Somogyvár melletti Kortó helységből származott. 1476-ban már veszprémi kanonok volt. Tevékenyen részt vett a káptalan gazdasági ügyeinek intézésében (magister possessionum, divi­sor és conservator, többször dékán stb.). Emellett hiteleshelyi bizony­ságként járt el. 1501-ben a Balaton-felvidéki Arácson szőlőt vásárolt. Hosszú pályája végén, 1506-tól a kántor helyettese (succentor) volt. Harminc évet meghaladó mesterkanonokság után 1508 és 1510 között halt meg. CSÁNKI, II. 622., Mon. Vcspr. III. 241., Számadáskonyv., DL 66356, 66642, 71325., PRT X. 607., DF 201592 (Vp. kápt. mit., Vp. oppidum 74). Modrusi Bertalan (Bartholomaeus Croatinus de Modrussia, Bartholomeaus Hodcovius Modrussiensis) veszprémi kanonok horvát volt, Modrusból, a horvátországi püspöki székvárosból származott. Veszprémi kanonokként 1478 őszén iratkozott be a bécsi egyetemre. Tanulmányait részint itt, részint Itáliában végezte. 1495-ig volt veszprémi kanonok. Közben böl­csészeiből, valamint kánon- és római jogból doktorált. Egy ideig Geréb László erdélyi püspök, a gyulafehérvári humanista kör kiemelkedő képvi­selője vikáriusaként működött. A veszprémi mellé modrusi és bécsi kano- nokságot szerzett (ifjabb Vitéz János veszprémi püspök volt ekkortájt a bécsi püspökség adminisztrátora), s mindezeket az erdélyi egyházmegyé­ben a szászlekencei (Lechnitz, Lechin^a) egyház javadalmával gyarapí­totta. Tanulmányai és egyéb javadalmai miatt nem sokat időzhetett Veszprémben. Távolléte miatt 1495-ben Veszprémben nem kapott osztalé­kot. Pályája Bécsben folytatódott, ahol Habsburg Miksa római király szenátora lett, és az egyetemen kánonjogot tanított. Die Matrikel, II. 166., SCHRAUF, Décsi egyetem II. 37, 77., VERESS, Olasz egyete­mek, 411., Mon. Vespr. IV. 29., Számadáskönyv (Modrus, Modrws néven). Nágocsi Gáspár veszprémi kanonok kétségkívül a Somogy megyei Nágocs helységből származott. 1478 végén már veszprémi kanonok volt. Több mint 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom