Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)
I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai
nyai felett látható kis jel alapján Gollob „AF mester“-nek nevezte el a művészt,7 kinek „aF“ monogrammját a figurális iniciálék egyikében is megtalálta.8 Winterburger ezt a szép kánonfametszetet újra felhasználta egy Missale Defunctorum-ban, mely Langer megállapítása szerint valószínűleg 1515/16 körül jelent meg.9 BASEL. JACOBUS DE PFORTZHEIM. 1511 október 23-án negyedrétű esztergomi missale hagyta el Jacobus de Pfortzheim sajtóját. Ez a baseli nyomdász, aki a XV. század nyolcvanas éveitől kezdve egészen 1519-ig aránylag gyors egymásutánban adta ki nyomtatványait, sok missalet és breviáriumot is nyomtatott. Ezek sorában az esztergomi misekönyv, pompás kánonfametszetével, kiváló helyet foglal el. A baseli könyvfametszet, Holbein feltűnése előtt, Urs Graf és DS mesteren kívül, alig tudott más vérbeli művésztehetséget felmutatni. így a nyomdászok hozzászoktak ahhoz, hogy nyomtatványaik fametszetdíszét máshonnan is hozassák, elsősorban Strassburgból és Augsburgból. Urs Graf és DS mester 1509 táján tűntek fel Baselban és mindkettő fametszeteit Pfortzheim nyomtatványaiban is megtaláljuk. Urs Graf két breviáriumát illusztrálta,1 DS mester pedig szép kánonfametszetet készített számára, mely két változatban missale-kiadásainak egész sorát díszítette.2 Az esztergomi misekönyv kánonképe egyik mester oeuvre-jével sem hozható kapcsolatba, s inkább arra kell gondolnunk, hogy Pfortzheim máshonnan, talán Augsburgból hozatta a fadúcot. A svábok fővárosában, a liturgikus nyomtatványok fametszetdísze igen magas színvonalra emelkedett, ami Erhard Ratdolt hozzáértő irányítása mellett elsősorban Hans Burgkmair, majd később Jörg Breu művészetének volt köszönhető. Ratdolt először Burgkmair művészetét vette nyomdája számára igénybe, midőn azonban ez a mester idővel teljesen Miksa császár szolgálatába állott, Jörg Breu lett az augsburgi könyvfametszet vezető egyénisége. Művészete eleinte Burgkmair nyomdokain haladt. Később azonban stílusa annyi változáson ment keresztül, hogy első nevezetes fametszete, Ratdolt 1504-es konstanzi missaléjához készült kánonképe és későbbi remekművei, az 1516-os konstanzi breviarium pompás illusztrációi, alig hozhatók egy nevezőre.3 Az esztergomi misekönyv kánonfametszete (XVIII. tábla) ugyancsak tehetséges művész munkája, aki a kánonképek sablonos ábrázolásába János evangélista érdekes alakjával bizonyos eredetiséget hozott. Krisztus összeros7 id. m. 14—16. 11. 8 id. m. 26—27. 11. Gollob nyilván nem ismerte az esztergomi misekönyv 1508-as kiadását, mert a figurális iniciálék sorozatát az 1509-es passaui missaléban vélte először megtalálni. 9 id. m. 131. sz. 1 Brev. Augustanum, 1512 és Brev. Basiliense, 1505. Utóbbihoz 1514-ben pótlólag készített egy fametszetet. V. ö. Muther id. m. 1293, 1296. sz. v. ö. Dodgson, Meister DS. 27—29. 11. 3 A metszeteket közli Schottenloher, id. m. 58, 79—82. 11. 18
