Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
54 DÉVÉNYIIVÁNNÉ Ernszt Sándor és Huszár Károly köré tömörült volt néppárti csoportból jött létre. A püspöki kar határozata értelmében a két párt augusztus végén egyesült Keresztény Szociális Gazdasági Párt néven, majd szeptember elején kivált belőle a Katona—Vermesféle radikális frakció, amely Magyarországi Radikális Keresztényszocialista Pártként szervezkedett. A katolikus sajtó ebben az időszakban a mozgalom fényes sikereiről tudósít. A Nemzeti Újság adatai szerint a proletárdiktatúra bukásakor 1500 fő tartozott a mozgalomhoz, azóta (1919 novemberében) 65000-re nőtt a szervezetek taglétszáma.2 4 „Rövid idő alatt úgy politikai jelentőségénél, mint tömegerejénél fogva a Keresztény Szociális Gazdasági Párt lett a legerősebb politikai bázis Magyarországon. ..” — írja a lap.2 5 Az újságcikkeknél reálisabban ítéli meg az erőviszonyokat Chorin Ferenc, a magyar nagytőke prominens képviselője, a hercegprímásnak írt levelében: „. . .A jelenlegi viszonyok között. . . a munkásság vezetése a szocialista párt kezében van .. ,”24 * 26 * Ernszt Sándor agitátorhiányról panaszkodik,2 7 különösen a németajkú bányavidék, Dorog és környékén, amelynek a beszervezését maga a prímás is sürgette: „ ... az emberileg lehető megtörténjék, hogy a székhelyem közelében lakó nép a keresztényszociális gazdasági pártban szerveztessék.”28 * A keresztényszocialista mozgalom azonban az egyházi támogatás és az állami erőszak — mint a szociáldemokrata Vasutas Szövetség felfüggesztése — ellenére is gyöngének bizonyult a szociáldemokráciával szemben. Gyengeségének legfőbb bizonyítéka, hogy a két keresztényszocialista csoportból sem lehetett egy életképes keresztényszocialista munkáspártot létrehozni, hanem fuzionálniuk kellett a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Párttal, hogy számottevő tömegbázist teremtsenek az antanttól állandóan támadott kormány számára. így alakult meg október 25-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), és vált külön a keresztényszocialista mozgalom baloldali frakciója Giesswein Sándor vezetésével. A kiválás miatt a hivatalos katolikus sajtó élesen támadta Giessweint, aki „elkötelezte magát a szabadgondolkodók, galileisták, feministák mellett. . .”2 9 A hercegprímás ezekben a belső harcokban hivatalosan nem foglalt állást. Jellemző azonban, hogy Giesswein magatartásával kapcsolatban Ernszt úgy panaszkodik neki, mint aki biztos megértésre számíthat: „Megcsináltuk a keresztény nemzeti párttal a fúziót — írja október 26-án — részben azért, mert ez bátran kereszténynek mondta magát. Két keresztény pártot nem akartunk, részint mert az ország igen nagy részében követelték ezt, de főképpen, mert ezt az ország keresztény törekvéseinek megerősítésére alkalmasnak láttuk. — Giesswein ismét rontja dolgainkat, de eddig még nem sok kárt okozott.”30 24 Nemzeti Újság, 1919. nov. 28. 2 5 Uo. 26 Chorin Ferenc levele a hercegprímáshoz 1919 októberéből, EPL. Cat. C 2796/1919. 2 7 Ernszt Sándor levele a hercegprímásnak. EPL Cat. C 2700/1919. 28 Csernoch válasza Ernszt Sándornak 1919. okt. 26-án. EPL Cat. C 58/2700 — 1919. — A levélváltás előzménye az volt, hogy Csernoch János 50 000 koronát bocsátott a keresztényszocialista szervezkedés céljaira Ernszt rendelkezésére azzal a feltétellel, hogy a székhelyéhez közel eső bányavidéket is beszervezik a pártba. Dorogon és környékén a keresztény szocialista mozgalom azonban sohasem tudott gyökeret verni. 2 9 Nemzeti Újság, 1919. nov. 4. 3 0 Ernszt Sándor levele a hercegprímásnak 1919. okt. 26-án. EPL Cat. C 2700/1919.
