Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
68 DÉVÉNYI IVÁNNÉ zálni. . .”88 A hercegprímásnak erre a beszédére Bethlen is hivatkozott az egységes párt egri választási nagygyűlésén.89 A miniszterelnök többízben fordult a prímáshoz a kormánypárti jelöltek támogatása vagy az ellenzéki propaganda beszüntetése érdekében, ilyenkor Csernoch bizalmas úton tett eleget a kormányfő' kérésének, és figyelmeztette az ellenzéki keresztény pártok (a legitimista Andrássy—Friedrich-párt és Haller István keresztényszocialista pártja) mellett korteskedő lelkészeket.90 A prímás a dorogi kerületben az egységespárt kérésére visszaléptette a kereszténypárti jelöltet, hogy a szociáldemokratákkal szemben ne oszoljanak meg a nem-szocialista választók szavazatai.91 1922 után a kormány és a hercegprímás közötti jó viszonyt csak néha zavarta meg politikai konfliktus. A felekezeti ellentéteket, amelyek a húszas években még anakronisztikusán élesek voltak, a prímás tapintatosan igyekezett mérsékelni. Minden megnyilatkozásában hirdette a felekezeti megbékélést,9 2 igaz viszont, hogy gyakran hivatkozott a trianoni békével bekövetkezett számarány-változásra az ország lakosságának vallási összetételében, s ennek megfelelően követelte, hogy a katolikus egyház a protestáns egyházakkal szemben nagyobb mértékben részesüljön az állami dotációból,93 s hogy a katolikus túlsúly érvényesüljön a hivatali állások betöltésénél vagy a felsőházi tagság keretszámainak megállapításánál.94 1924-ben a katolikus egyháznak sikerült Nagyatádi Szabó földbirtoknovella-javaslatát módosíttatnia s ezzel a katolikus célvagyont a kisajátítástól megvédenie. A birtoknovellával Nagyatádi Szabó • gyorsítani kívánta az 1920-as földreformtörvény végrehajtását, másrészt újabb területekre akarta kiterjeszteni a kisajátítást. Javaslata érintette a katolikus alapítványi birtokot is, amely az egyházi iskolák és más kulturális célokat szolgáló intézmények anyagi alapját képezte, s amelyet az egyháznak 1920-ban sikerült mentesítenie. A birtoknovella kérdésében maga a kormány " Uo. 89 Bethlen választási beszéde Egerben 1922. máj. 2-án. Bethlen István beszédei I. köt. Bp. 1933. 232. 90 Bethlen 1922. febr. 12-én kelt levelében a szobi választókerületben Karafiáth Jenő támogatását kéri a Friedrich-párti jelölttel szemben. EPL Cat. C 59/1368. - 1922. márc. 14-én ismét személyesen ír: „ . . . arról értesültem, hogy az ipolyszalkai választókerületben a buzásszobi plébános úr azt mondta volna, hogy becsületes ember nem szavazhat. Bethlen-párti jelöltre. Igen kérem Eminenciádat, kegyeskedjék odahatni, hogy lelkipásztorai az ilyen sértő kijelentésektől tartózkodjanak és általában igen lekötelezne, ha odahatni kegyeskednék, hogy az említett kerület papsága megfelelő magatartást tanúsítson.” EPL Cat. C 59/1368. 91 EPL Cat. C 59/1244. 92 Csernoch János beszédei a Szent István Társulat közgyűlésein, 1911-1924; továbbá levele Klebelsberg kultuszminiszterhez 1924-ben egy parlamenti interpelláció kapcsán: „A vallásfelekezeti békét sohasem hangoztattuk annyit, mint a proletárdiktatúra bukása óta. Katholikus részről egyetlen mértékadó helyről nem mutattak érzékenységet sem valamely hazai vallásfelekezet ellen, annál kevésbé történt támadás valamely vallásfelekezet ellen. ..” EPL Cat. C 59/394. 93 A legélesebben ezt a követelést Glattfelder Gyula Csanádi püspök fogalmazta meg az 1926 őszi püspökkari konferencia számára készített memorandumában, amelynek alapján a hercegprímás tiltakozott az államsegélyek aránytalan elosztása miatt a kormánynál. Glattfelder kimutatja, hogy a katolikus egyház saját birtokainak jövedelméből és az államsegélyből együttesen nem jut akkora összeghez, mint a három protestáns felekezet együttvéve; a katolikus lakosság számarányánál fogva lényegesen nagyobb összegre tart igényt. EPL Cat. D Ppki konf. jkv. 1926. okt. 8. 94 EPL Cat. C 59/1798-1787-1922.
