Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
CSERNOCH JÁNOS TEVÉKENYSÉGE 67 magyar királyi kormány eljárását kritika tárgyává nem tettük.”84 A többségében protestáns kormányról a következőket mondja: „A beavatottak jól tudják, hogy a mostani m. kir. kormány összeállításánál sem Főméltóságodat, sem Bethlen Istvánt nem vezették felekezeti érdekek. Maga Bethlen gróf szükségesnek látta ezt előttem hangoztatni, amikor én megnyugtattam, hogy mi katolikusok ezt jól tudjuk, s Bethlenben és kormányában föltétlenül megbízunk. Főméltóságod kormányait készségesen fogjuk támogatni, ha az egyház szabadságát és jogait nem sértik, amit kizártnak tartok. . .”8 5 A kormány iránti tapintat megnyilvánul a november 16—17-én tartott püspökkari konferencia jegyzőkönyvének megfogalmazásában is. Miután a hercegprímás ismertette Horthynak hozzá intézett, fent említett levelét, a püspöki kar úgy fejezte ki fájdalmát a kirány kényszerből történt kiszolgáltatása miatt, hogy minden felelősséget az antantra hárított, a kormányt semmiben sem okolta a történtekért: „Ezen eset páratlanul áll a szabad népek történetében és egyenes kigúnyolása annak a függetlenségnek, amelyet a ránk erőszakolt békekötés szövege biztosított nekünk.”86 A második királypuccs után a püspöki kar egy része megmaradt legitimistának, szemben állt a kormányzóval és féltékeny szemmel nézte a „protestáns kormány” egyre jobban megszilárduló hatalmát. Ennek a csoportnak a legszélsőségesebb tagja Mikes szombathelyi püspök volt, akinek a kormány iránti ellenséges magatartásában csak néha állt be átmeneti enyhülés. Rajta kívül Rótt Nándor veszprémi és Zichy Gyula pécsi püspök — Várady L. Árpád halála után kalocsai érsek — számított megbízható legitimistának, de ők a Mikes által kezdeményezett kormányellenes kirohanásoktól diplomatikusan távoltartották magukat. Csernoch János — annak ellenére, hogy továbbra is kapcsolatban állt a királyi családdal, és a hazai legitimista vezető politikusokkal (Apponyi Albert, Zichy János) személyes jó viszonyban volt — ha nem is fenntartás nélkül, de szövetségesévé vált a rendszernek. De Bethlen is vigyázott a hercegprímással megteremtett jó viszony megőrzésére. Igen nagy segítséget nyújtott a kormánynak Csernoch az 1922 május—júniusi választások lebonyolításában, az év elején megalakult egységes kormánypárt győzelmének biztosításában. A választási harcok idején a Szent István Társulatban tartott beszédeiben a prímás a keresztény egységet hangsúlyozta: „ ... a keresztény politikusok koalícióját sem katolikus, sem protestáns szempontból kifogásolni nem lehet, sőt szerencsétlen hazánk szomorú viszonyai között ezt a koalíciót őszintén óhajtanunk és előmozdítanunk kell.”8 7 „ . . .Nincs ország, amely a nemzeti érdek megalázása, az állami terület megcsonkítása és anyagi veszteségek folytán oly súlyosan szenvedne, mint Magyarország. Ilyen körülmények között Magyarországot elkormányozni, az elkeseredés kirobbanását megakadályozni, a tenger sebet hegeszteni nagyon nehéz. S viszont semmi sem könnyebb, mint az ilyen nehézségekkel küzdő ország törvényhozását és végrehajtó hatalmát kriti*4 A hercegprímás válasza a kormányzónak, 1921. nov. 6. EPL Cat. В 3511/1921. ,s Uo. ,6 EPL Cat. D/a Ppki konf. jkv. 1921. nov. 6. 11 Csernoch János Beszéde a Szent István Társulat 1922. évi közgyűlésén, „A keresztény egység” címmel. - Csernoch János: Katholikus kérdések. Beszédei a Szent István Társulat közgyűlésein, 1911-1924. 99. 5* } 0\ i ■
