Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

Dr. Huszár Imre P. Jeromos OFM Az Esztergomi Ferences Gimnázium története 1950-ig Régi Ferences Iskolák A II. vatikáni zsinat a nevelésről kimondja: „a nevelők munkája apostoli tevékenység”. így nemcsak a tanítás, hanem összes tevékenységünk is az. Sehol ily lehetőség nem kínálkozik, mint a nevelőintézetekben. Rendünk bölcsőjénél ott találjuk nagy tanítóinkat: Boldog Duns Scotust, Halesi Sándort, Szent Bonaventura és Páduai Szent Antal egyháztanítókat, Roger Bacont és másokat. De hazánkban ferences elődeink e tekintetben is élen jártak. Hisz míg a bencések, ciszterciek, premontreiek csak rendjük eltörlése után, a visszaállításkor mintegy rájuk kényszerítve vállaltak középiskolákat, és fenntartásukhoz birtokot kaptak, addig rendünk 1640 után ezt századokkal megelőzve, minden anyagi támogatás nélkül, sokszor a rendházak részeit rendelkezésre bocsátva 35 városban vállalt középiskolát. Gimnáziumaink puszta felsorolása is annak a bizonyítéka, hogy milyen nagyarányű volt tanítási tevékenységünk. Arad (1745-1873) Mikháza (1669-1785) Baja (1761-1851) Miskolc (1734-1886) Bártfa (1814-1894) Nagybánya (1774-1887) Csíksomlyó (1650-1848) Nekcse (1650-1785) Epeijes (1774-1867) Nyírbátor (1766-1785) és (1911 -1921) Eszék (1708-1856) Pozsega (1796-1778) Esztelnek (1752-1800) Szabadka (1747-1860) Esztergom (1776-1791, 1938-) Szakolca (1807-1850) Érsekújvár (1842-1886) Szentendre (1950-) Gödöllő (1911-1919) Szilágysomlyó (1826-1919) Gyöngyös (1776-1898) Szolnok (1831-1887) Jászberény (1778-1857) Szombathely (1773-1795) Keszthely (1772-1796) Varasd (1776-1795) Kézdivásárhely (1680-1911) Velika (1640-1796) Körmöcbánya (1768-1852) Zsombor (1767-1785) Lőcse (1776-1788) Zsolna (1776-1879) Mohács (1817-1849) 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom