Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

Iában gyakran szerepel a „parat examen status” kifejezés. A teológiai tanárjelöltek mellett pedig megjelennek a gimnáziumi tanárjelöltek. A világháború a mi sorainkban is megtette a maga kártevését. A Tanácsköztársaság évében végzetteknek újabb vizsgát kellett tenniük. A Felvidékkel elvesztettük anyaházainkat. A legjobbak katonai szolgálatra vonulnak be és ezért késtek. (Richárd, Florid atya). Többen nem jöttek vissza. így 1923- ra csak 3 kész középiskolai tanárunk van: P. Ipoly, P. Kelemen, és P. Eszterle Péter. Ez utóbbinak disszertációja Esztergomról szólt. Címe: „Mikor jöttek a ferencesek Magyarországra és hol telepedtek le először?” P. Eszterle P. Antal és Viktor legkedvesebb tanítványa volt. P. Arisztid is tőle nyerte az ihletet és lelkesedést. P. Piuszt már 1922- ben buzdította a német szak vállalására. Sajnos kiváló tanárunk — minthogy felvidéki volt — 1924-ben Csehszlovákiába ment át, és ott 1926-ban kivívta a ferences gimnázium alapítását Malackán, amely 1927-ben indult meg, és első igazgatója P. Eszterle Péter lett, P. Viktor novíciusa. Vele talán könnyebb lett volna Esztergom története. Végig érdekelte sorsunk. Még halála előtt is ellátogatott hozzánk Esztergomba és lelkesített bennünket, íme így a szlovák ferencesek megelőztek bennünket. 1928-ban pedig Varasdon, Jugoszláviában is megnyílik a ferences gimnázium. 1921-ben elértük, hogy házistúdiumainkban mind szaktanárok tanítottak. A következő évben nem volt rájuk szükség, mert a filozófiai kurzus — nagyon helyesen — megszűnt. Kispapjaink Szombathelyen, Pápán a város gimnáziumába jártak ki (Szombathelyen a premontreiekhez, Pápán a bencésekhez), és valamennyien érettségiztek, majd pedig Esztergomba kerültek át saját gimnáziumunkba. Ennek kivívásában a tanárjelölteknek is részük volt. Eddig a tanárjelöltek magánúton érettségiztek vagy Szakolcára kerültek. Addig ugyanis kevés volt az érettségizett rendtag. P. Buttykay Antal és P. Raymund érettségivel léptek a Rendbe.

P. Buttykay Antal volt a rendi gimnázium gondolatának elindítója. O egyben a magyar ferencesek egyik büszkesége. 1903-tól 1921-ig Budapesten lakik. 1903-tól titkár P. Ozorai Izidor provinciális mellett, aki maga is az érsekújvári gimnázium tanára volt. 1905-től házfőnök Budapesten. 1909-től definitor, 1912-től kusztos, 1915-től 1921-ig provinciális; 1921-től 1927-ig pedig a Rend központjában, Rómában definitor generális. A fővárosban hihetetlen energiával dolgozik. Negyedmagával, néha harmadmagával látja el a főváros leglátogatottabb templomának szószékét, gyóntatását; azonkívül a főiskolások gyóntatója, magisztere. Abban a szerencsében részesültem, hogy egy ideig nekem is magiszterem volt; természetesen már öreg korában. Nagyszerű példa ez a fiataloknak. Szónoki hírneve az egész országot bejárta. Előfordult, hogy délben Pozsonyban, este Budapesten szónokolt. A férfiakat és a művelt közönséget fogta meg. A Katolikus Nagygyűlések, Szent István napok ünnepelt szónoka. A Katolikus Központi Sajtó megalapítója Bangha és Baranyai mellett. A három „B”: így emlegetjük őket. Jellemző a korra, hogy Bangha Béla is csak felszentelése után érettségizett. P. Buttykay a defínitoriumi gyűléseken a magasabb szellemi képzésnek volt apostola. Rendünknek országos, sőt Rómában európai szinten szerzett elismerést P. Vargha Teodorikkal és P. Schrotty Pállal egyetemben. A salzburgi teológián a professzorok csodálattal emlegették.

P. Hársligethy-Vinkovics Viktor szintén mindig a magasabb műveltséget szorgalmazta, a haladó irányt képviselte. 1924-ben budapesti házfőnök. Fáradhatatlan, ha kell,

25