Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

parancsnokságot sürgős erősítés küldésére. Bal szárnyamat egy szakasz fedezte. Miután erősítést nem kaptam s midőn mind az erdő felől, mind a hátunk mögül géppuskatüzet kaptunk és mivel mind jobbról, mind balról harci erőink lemorzsolódtak, elhatároztam, hogy csoportomat a hozzácsatlakozó harcoló részekkel együtt a második vonalból visszavonom azzal a céllal, hogy soraikat újból rendezni tudjam.

Annak ellenére, hogy hátbatámadás ért, sikerült 150-250 fővel kitörni s a II. zászlóaljjal együtt a hátsóbb állást elfoglalni. Most érkezett ide Zebre ezredes, ezredparancsnok, s közölte velem, hogy a 71. gyalogezred egy zászlóalja ide van irányítva, ezért elrendeltem a beásást. Evvel parancsnokunk egyetértett. E helyzetben érkezett az ezredparancsnoksághoz a 14. gyalogdandár vezérkari főnöke, s azt a parancsot közölte Zebre ezredessel: „Ezredes Úr, személyesen vezesse az ezredet a korábbi állásba!" Ennek megfelelően 10 óra 30 perckor rendelte el ezredparancsnokunk a régi állásainkba való benyomulást. Azonnal elkezdtem megmaradt 90-100 emberemmel az előrenyomulást a Czystopady nyugatra lévő magaslat irányába. Jobbról összeköttetésben voltam az ezred rohamszázadának a maradványával, balra biztosító járőrt küldtem ki és észrevettem az ellenség állandó tüzelése közben az ígért 71. gyalogezred egy zászló- alját 500-600 lépésnyire a századom mögött. Ekkor érkezett hozzám a hetvenegyesektől egy őrmester azzal a jelentéssel, hogy zászlóaljuk egy főhadnagy vezetése alatt tőlem balra előnyomulóban van. Parancsot adtam az őrmesternek, hogy a zászlóaljparancsnok tájékoztatás és együttműködés céljából azon92