Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

26-os hősök

ejtett egy 14 főből és egy tisztből álló orosz járőrt. Ez alkalommal a Bronz Vitézségi Érmet nyerte el. 1916. augusztus 22-én Zwyczynnél egy ellentá­madás alkalmával mint szakaszparancsnok a legna­gyobb veszélyben és golyózáporban vitte előre szaka­szát. A támadás során haslövés következtében súlyo­san megsebesült. Ekkor másodszor is elnyerte a II. o. Ezüst Vitézségi Érmet. 1916. október 5-én Zwyczynnél, amikor a szom­széd ezrednél az oroszok betörtek, gyors elhatáro­zással ellentámadásra vitte szakaszát, amely során visszaverte az oroszokat. Ezzel megakadályozta az ellenség további előnyomulását. Bátor tettéért máso­dik alkalommal tüntették ki az I. o. Ezüst Vitézségi Éremmel. Diamant Sándor hadapród 1915 júniusában a XII/2. menetszázaddal került a frontra. Az akkori menetzászlóalj bátorlelkű és fia­tal gárdájából is kitűnt vakmerőségével és vállalkozó szellemével. Nem egy esetben önként jelentkezett ve­szedelmes patrouille-járatokra s különösen nagy ked­ve tellett abban, ha a Zlota-Lipa mentén ellenséges tábori őrsökre közvetlen közelről kézigránátot vethe­tett. Ő volt az első a zászlóaljban, aki a Zlota-Lipa mentén a támadást megindította. S midőn felsőbb parancsra a támadást visszarendelték, nem volt haj­landó a fedezékbe visszatérni, hanem világos nappal igyekezett a sík terepen az ellenséges vonal közelébe férkőzni, mint mondta, azért, hogy a későbbi utat és időt megtakarítsa. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom