Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Háborús történetek

Könnyebbek a lelkek, ünnepel az árok,

Magam is örömmel, nyugodtabban járok.

A Ferenczy Jóska bátor, hősi tette Rommá lőtt árkunkat szépen megmentette. Kapitány úr büszke is a gyermekére S vitézségi érmet tűzetett mellére.

Sipos István tart. főhadnagy

Lelki gondozás a fronton

Zelényi Menyhért tábori lelkész

1915. október 2-án jött az ezredhez, ahol a lelkészi tevékenységnek gazdag talajára talált.

Súlyos harcok és veszteségek után az 1915. évi nyári és őszi eredményes ütközetekben Nowo- Aleksiniec előtt állott az ezred sok áldozatot követelő harcokban, ahol minden egyes embernek az ellenséggel és a különböző talajviszonyokkal erősen kellett küzdeni és amely körülmény a legnagyobb követelményeket támasztotta. Lelkészi tevékenységének mindjárt az első napjaiban fényes tanújelét adta Zelényi a legválságosabb órákban is, amikor az oroszok a 2. hadsereg frontja elleni messzire terjedő támadásban előretörtek 1915. október 21-27-ig. Már akkor megmutatta Zelényi, hogy milyen haláltmegvető, bátor katona és odaadó igazi lelkész.

Ezekben a kemény, nehéz napokban állandóan a lövészárokban volt, vigasztalta a sebesülteket, akiket saját kezével látott el és már akkor megszerezte a katonák feltétlen ragaszkodását és az ezred bizalmát,

127