Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)
Vezér Ferenc: Minden élők útján
tartás, de most már ők is jöttek, beültek a padba, s az öregasszonyokkal együtt így ismételték az imalánc egyik titkát: „Aki Ferenc atyánkat kiszabadítja.” „Demokráciaellenesség... ” „Nem kérem, én a történelmi rossz ellen, bármilyen színű legyen is...” „Ugyan már, ne beszéljen badarságokat!” Az állomásfőnök elcsodálkozott, de biztonságot is érzett, amikor a vonatról két pálos szerzetes száll le. Nem lehet olyan nagy a baj, ha az atyák visszajönnek, gondolta, s amikor lejárt a szolgálata, a faluban tovább súgta a megbízható embereknek: „Itt vannak az atyák!” S ebből arra következtettek, valaminek történnie kell, ami jobbra fordítja az életüket. Elegük volt már: a kiismerheteden hírek továbbra is ott jártak közöttük, nem hagyták csillapodni az indulatokat. Horváth Detre, hol a történelemórád? Páter Ferenc az álmatlanságtól — „tegye a takaró fölé a kezét, ne forduljon oldalt!” —, az újra és újra ismétlődő kihallgatásoktól eltompult, nem jutott eszébe az esztergomi bencés gimnázium, Detre atyával a beszélgetés a vacsorát követő szabadidőben... mintha nem is lenne igaz, olyannyira kiszikkadt benne minden emlék; leginkább azért, mert nem értette: miért, miért ez az egész? Apám, szólt a lány, bármennyire félt is, mégiscsak szerette a kórus mögötti helyiség levegőjét; ahogyan letekintett az orgona mellől, mint valami vörösen izzó parányi virág, úgy világított a szentélyben az örökmécses. Apám, ismételte meg, hozzátok vissza Ferenc atyát. A tanyasi emberek úgy gondolták, ha írást szerkesztenek, s minél többen aláírják, ezzel megadják tiltakozásuk komolyságát, nem maradhat hatás nélkül a falusi tanító fogalmazta szöveg, s alatta az ő körülményesen odavigyázott nevük. S már mennyien vannak! így gondolkodtak a parasztemberek, a maguk őszinte meggyőződése szerint; a lány is megnyugodott, amikor az apja azt mondta neki: „Visszahozzuk, ne félj, visszahozzuk!” Csakhogy ő tudta, a világ most nemigen ismeri a tisztesség és a jog rendjét. ^ 274 K-
