Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)
Fráter György: Az idők ereje
A barát úgy érezte, miközben hallgatta a király meggyötört megtérését — mert hiszen a megtérés nem a pillanat műve, a megtérés az élet folyamata maga, a pillanat a megvilágosodást hozhatja el —, úgy érezte, ismét lelkipásztor, aki figyelmesen hallgatja a másikat, és csak arra figyel; nem hagyja elfutni a szavakat, nem engedi veszendőbe menni őket. Az ereje fogytán lévő királynak már nem volt levegője ahhoz — de még kevésbé kívánta az akarata —, hogy bármi fölöslegeset mondjon, bármiféle taktikai szándékot öltöztessen szavakba. Elérkezett az őszinteség ideje. Nem lehet ezt másképpen fogalmazni. Hiszen minden ember életében kikerülhetetlenül bekövetkezik a találkozás a nagy, ugyanakkor legegyszerűbb kérdéssel: mi lesz vele? Találkozás a kérdésekkel, s már sem hatalmi taktikázás nem számít — elenyészik —, a gazdagságba sem lehet kapaszkodni — semmivé válik —, már semmi földi nem ad menedéket, nem kínál menekülést. Nincs hová menekülni, hacsak a halálba nem. De hiszen éppen azt szeretné kicselezni. Előbb-utóbb, talán az utolsó percekben jelennek meg a kérdések, amelyekre mindenképpen választ kell adni. Senki nem számíthat mások segítségére, semmit nem érnek immár a kapcsolatok, a társadalmi pozíciók, az addig elért bármiféle „de hiszen... megparancsolom, akarom...!” elenyészik, súlytalanná és jelentéktelenné válik — az élet megmutatja a maga csupaszságát, és ez rettenetes! A hitetlenségtől lihegőnek mindenképpen. S a kérdések ott állnak, kikerülhetetlenül; nem provokálnak, nem okoskodnak, nem túloznak, nem kívánnak semmit: csak vannak. De a vanás, a sűrű emberi lényeg teljes erejével. Ami addig nevetséges közhely, egyszeriben lényeggé változik: Ki vagyok én? Mi a világ? Mi a viszony köztem és a világ között? És végül: Hogyan cselekedjem? Süvít a tehetetlenség — és a félelem. Minden leomlik az egyszerűség szintjére. György barátnak — mert azt gondolták, a kincstárnoknak, kormányzónak, püspöknek kijár — díszes széket készítettek a király-S3 167 S3-
