Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

1931-től alorvos. Az új kórházigazgató, Eggenhofer Béla is bizalmat szavazott neki és 1933-ban szerződését meghosszabbította. Ekkor már szülész szakképe­sítéssel is rendelkezett, melyet 1932. november 25-én szerzett meg. Természete­sen ezirányú érdeklődése nem volt előzmény nélküli. 1929-től 5 éven keresztül az Esztergomi Stefánia Szövetség anya és csecsemővédelmi rendelésein kisegítő orvosi feladatokat látott el. 1935-től elvállalta az Országos Tisztviselő Betegsegélyző Alap ( OTBA ) kör­zeti orvosi teendőit, és megnyitotta rendelőjét is. 1 évvel később május 2-án vezette oltár elé Antalóczy Máriát, aki élete végéig hű társa volt, és együtt nyugosztnak ma is az esztergomi Belvárosi temetőben. 1941-ben bevonult. A világháború alatt a 13., majd a 18. gyalogezred kötelé­kében a francia fronton teljesített katonai szolgálatot, tartalékos főhadnagyként szerelt le. A háború után 1949. szeptembertől az esztergomi II. számú körzet orvosa lett. 1962-ben rendelője a Lazarett épületéből az Aranyhegyre került. 1974-ben hunyt el, felesége 18 évvel élte túl. Nem lett országos hírű tudós orvos, de tette a dolgát, gyógyította szüleinket, nagyszüleinket. Itt élt közöttünk Esztergomban. Korának megbecsült személyi­sége volt. —------ix xt-------— DR. VÁNDOR ÖDÖN (1867-1933) Amikor a Város vezetésének 1932 végén bejelentette végleges nyugdíjba vo­nulásának szándékát a városatyák szükségesnek érezték, hogy 1933. január 30-i ülésükön jegyzőkönyvben örökítsék meg érdemeit és köszönetüket fejezzék ki eképpen: 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom