Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

DR. HAMZA JÓZSEF (1885-1958)

1885. augusztus 26-án Jászberényben született. Sok évtizeden keresztül volt meghatározó személyisége az Esztergomi Kórháznak.

Diplomáját a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetemen szerezte meg 1910. február 10-én.

Ekkor már 8 éve gyógyítottak az új Esztergomi Kórházban Gönczy Béla vezetésével.

Az igazgató Gönczy mellett Vándor Ödön volt a helyettes és Czakó Lajos a segédorvos.

Utóbbi azonban lemondott és az ő helyére került a kórházba Hamza József.

2 év múlva feleségül vette Vajand Ilonát, aki 1913-ban, majd 1915-ben 1-1 leánygyermekkel - Magdolna és Ilona - ajándékozta meg.

Már a pályája elején is a szülészetet tekintette hivatásának. A háborúban - melyre való felkészülésben (egészségügyi felvilágosítás, ápolónő-képzés) tevékenyen részt vett - azonban főleg sebészekre volt szükség. így először ez irányú szakképesítést szerzett. 1918-ig segédorvosként, majd 1918- 1920-ig alorvosként dolgozott a Kolos Kórházban.

1919. decemberi ülésének a Kórház Bizottság javaslatára főorvossá nevezték ki. 1920-tól volt a Szülészeti Osztály vezetője. Ugyanakkor hosszú éveken keresztül ellátta a Munkásbiztosítási Pénztár orvosi teendőit is.

1922. október 1-től 1928. január 1-ig körzeti kezelőorvosi feladatokat is ellátott. Életét a hivatásának szentelte. Reggel Vi 8-9 óráig a rendelőintézetben, délután % 2-1/4 4 -ig magánrendelőjében fogadta a betegeket.

23