Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

1915-ben alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők védelmére, 1915. júniusl3-án Budapesten. (Névadója és védnöke Stefánia belga királyi hercegnő volt, aki 17 évesen ment férjhez a tragikus sorsú Habsburg Ru­dolfhoz. 25 évesen özvegyük meg. Később férjhez ment Lónyay Elemér grófhoz. 81 évesen halt mag Pannonhalmán, itt is lett eltemetve.) Az Országos Stefánia Szövetség Budapestről fokozatosan terjesztette ki tevé­kenységét a vidékre is. Célja az anyák és csecsemők helyzetének javítása, ezen keresztül a csecsemőhalandóság csökkentése volt alakult meg. Hamza József 1930-ban már, mint a Stefánia Szövetség vezető orvosa, a köz­gyűlésen Ö számolt be a szövetség munkájáról. Ö mondta a búcsúszavakat a Magyar Orvosszövetség Fiókszervezete nevében 1933-ban, a kórház igazgató­jának - Gönczy Béla - sírjánál. Évtizedeken át volt a kórház második embere (23 év alatt 297 napon helyet­tesítette Gönczy Bélát). Beadta pályázatát az igazgatói állásra is, de azt végül 1933-ban Eggenhofer Béla nyerte el. Az Országos Orvos Szövetségbe viszont az első igazgató halálával megüresedett helyét vette át rendes tagként. 1935-ben 25 éves esztergomi munkásságát Eggenhofer Béla vezetésével az egész kórház ünnepelte. Nem lehetett konfliktus a két ember között, hisz Eggenhofer adminisztratív helyettesének nevezte ki. Folyamatosan tevékenyke­dett a Stefánia Szövetségben is. 1937-es beszámolójából tudjuk, hogy 1935-ben 270, 1936-ban 310 szülés történt Esztergomban. „Az esztergomi gondozott újszülöttek közül minden 12. a nem gondozottak kö­zül minden 5. csecsemő hal meg. ” A Szövetség munkájára tehát feltétlenül szükség volt. 1945-ben a város a közgyűlése külön napirendi pontot szentelt Hamza József köszöntésének „Dr. Hamza József 1910-től kezdődően állt, kezdetben, mint alorvos a Kolos kórház szolgálatában, ahol azóta is egyfolytában a legnagyobb odaadással és szere­tettel kezeli a rábízott betegeket. Mint esztergomi orvos, mindenkor hathatós párt­fogója és támogatója volt a kórház érdekeinek. A város közönsége, mint orvosról, és mint emberről a legnagyobb tisztelettel emlékszik meg!’... 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom