Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

Ágoston főispán a megye tiszteletbeli mérnökévé nevezte ki.

A megüresedett városi mérnöki állásra a város újabb pályázatot hirdetett. Az 1878 márciusában tartott választáson az állásra Jánoson kívül még Diebl Károly mérnök is pályázott, a közgyűlés azonban szavazás nélkül, egyhangú határozattal Jánost választotta meg a város mérnökévé.

1878 novemberében vette észre a bencés főgymnasium építésénél, hogy a falak alapzatai kötőanyag nélkül épültek, csak szárazon lettek a kövek lerakva. Az építkezés vállalkozójával ezt felszedette, és ezt az építészeti bizottságnak is jelentette. Látszólag kijavították a hibát, azonban János a helyszínen még mindig nem találta megfelelőnek a munkát, ezért a polgármestert kérte, hogy az építkezést állítsa le, és vizsgálják ki az ügyet. Panaszolta, hogy az általa kijelölt 80 cm széles alapzatok nem olyan szélesek, hanem keskenyebbek, panaszt emelt a dúcolás ellen, és a kőműves falazása ellen. Azonban a kormány által kiküldött szakértő szerint a munka folytatható volt. Végül Jánost felkérték, hogy az építkezést tovább felügyelje, remélve, hogy más hibák nem történnek. János is ezt remélte, hiszen a kivitelezőt ő ajánlotta, aki nála az irodában jól dolgozott.

1879-ben a Bajna melletti Gyarmatpusztán, a Sándor-Metternich uradalomban a család sírkápolnáját ő tervezte, amely egy téglalap alaprajzú, szabadon álló neogótikus stílusú építmény. A kápolna jelenlegi alakjában Metternich Paulina, Sándor Móric leányának fogadalmi adományából készült a család emlékére és nyughelyeként.

34