Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

gondoskodnia kellett a gazdaságokban lévő lakó- és üzemi épületekről, sőt még a hidakról is. Ezen mun­kák közül megemlítjük a Nyitra megyei Moraván köz­ség templomának újjáépítését, az ógyallai, nagyoro­szi és pilisszentkereszti templomok restaurálását, a nagyszombati érseki épületek átalakítását, az eszter­gomi vikariátus épületének átalakítását tanítóképző céljára, az Esztergomban épített Simor kórházat, a csémi majorban épített magtárat, a bajcsi juhmosó- házat, melyben gőzkazán szolgáltatta a meleg vizet, a kétyi malmot és a kövesdi Garam hidat. Eközben meghalt az édesapja Zomborban, az örökség kapcsán levelezett testvéreivel (akikkel már csak így tartotta a kapcsolatot); az édesanyja ekkor még élt. Ez a munkakör és a polgári élet megfelelő öltöz­ködést kívánt. Fennmaradt Viola István esztergomi szabó számlája János és Gyula fia számára, a szám­lán található tételek: „fekete attilla, fekete pantalló és melény, barna zeke, pantalló és melény, szürke pantalló, guba szűr; szürke melény". A fia számára: „kisfiúnak zeke; vászon öltöző; kis fiúnak pantalló". De továbbra is vásároltak Pesten is, pl. Mössmer Josef textilkereskedőnél. Az ő javaslatára az érsekség központi gépjaví­tó műhelyt és vasöntödét állított fel 1866-ban, ve­zetésével Jánost bízták meg. Ennek megalapításáról később János így emlékezett 1892. december 31-én kelt jelentésében: „A hatvanas évek elején a fővá­rosban lévő Shuttleworth és Vidacs gyárain kívül a közel vidéken gazdáinknak nélkülözniük kellett a gaz­dasági gépeket készítő gyárakat. Ez arra ösztönöz­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom