Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

te Forster János érseki és káptalani jószágigazgatót, hogy felhasználva a rendelkezésére álló mozgatóerőt és helyiségeket, 1866-ban azzal bízzon meg, hogy egy gépgyárat rendezzek be a mindkét uradalomban szükséges munkák elvégzésére." A műhely számára készített rajzokból számosat őriz a Prímási Levéltár. A műhely munkái közül megemlítjük a Sack-féle 25 soros vetőgép átalakítását, amelyről nyomtatott ismertetés is jelent meg. Az érseki vasöntöde és gépgyár az első világháború végéig működött, amikor a birtokok túlnyomó része az országhatárokon kívülre került, és így feleslegessé vált a műhely fenntartása. Ekkor a Petz testvérek előbb bérbe vették, majd megvásárolták az üzemet és jelentős vállalattá fejlesztették.

1866-ban újra napirendre került a városháza kibővítésének ügye, főként a gimnázium bővítése érdekében, mégpedig alternatív módon, vagy a városháza második emeletének megépítésével, vagy a lebontásra megérett városi fogadó (Bárány-vendéglő) helyén egészen új épület emelésével. Ekkor Hutt Miklós ácsmesterrel együtt nyújtott be tervet és költségvetést mindkét változatra. Azonban a város Majer Antal ácsmesternek a vendéglő helyére készített tervét fogadta el, de kivitelre ez sem került.

1869 augusztusában Redl prímási ügyész igazolta, hogy János 1862-től mint építészeti mérnök volt alkalmazva az uradalomban, ezek mellett a gépgyár vezetője is volt. Munkáját kiváló szakmai tudással, nagy szorgalommal és energiával végezte.

Az 1871. évi általános tisztújítás alkalmával Esztergom vármegye mérnökévé választották. Megyei munkásságának túlnyomó részét az utak és hidak, va31