Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

társaság állomásépületének tervezésével bízta meg. Romantikus stílusú épületet tervezett, mely felépítés­re került. Az épületet az érsekség emeltette a saját területén, és bérbe adta állomás céljára, később az érsekség erdészetének központja volt itt 1945-ig. Munkásságából érdemes megemlíteni az ekkor Pestről Esztergomba áttelepedett Bischitzky János vaskereskedő házát, a mai postahivatalt. 1863-ban rosszindulatúan megkérdőjelezték mér­nöki szaktudását. Mivel a budapesti Királyi József Ná­dor Műegyetemet csak 1857-ben alapították, és ren­des működését csak 1867 után kezdte, ezért akkor még szinte senkinek sem lehetett ott kiállított mér­nöki oklevele. Emiatt János a Műegyetemhez fordult, és korábbi bizonyítványai csatolásával kérte, hogy a Műegyetem is ismerje őt el mérnöknek. Ezt az elis­merést a Műegyetem Jánosnak megadta, ezért az el­sők között volt, akik a Műegyetemtől a mérnöki címet megkapták. 1864. január 1-től Scitovszky prímás a prímási uradalom mérnökének nevezte ki, illetve ekkor kez­di meg a munkásságát mint építészeti tanácsadó a gróf Sándor és herceg d'Henin féle uradalmakban. Az érsekségnél munkakörébe tartoztak az uradalmakban előforduló új építkezésekkel és épület-tatarozásokkal járó mérnöki munkák. Az érsekségnek pedig nyolc uradalma volt, amelyhez 73 község tartozott. Ura­dalmi központok voltak Esztergomon kívül Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Guta, Verebély, Nagysalló és Drégely. Az érseki hivatalok elhelyezésére szolgáló épületeken, valamint az érseki kegyurasághoz tarto­zó templomokon, plébánia- és iskolaépületeken kívül 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom