Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

szenty József hercegprímás ellen, és elvárták, hogy azt mindenki írja alá. Gyuszi ezt nem volt hajlandó megtenni, nem is vették ezt jó néven tőle. Azonkívül egy ítéletével kimondta, hogy a Kommunista Párt köteles visszaadni az Esztergomi Katolikus Legény- egylet épületét a Katolikus Egyháznak, mely a telekkönyv szerint akkor is a Katolikus Egyház tulajdonát képezte. Ez már sok volt! Természetesen az épület visszaadásáról szó sem lehetett! Ezután az igazságügy-miniszter 1950. december 31-i hatállyal „ideiglenesen nyugállományba helyezte". Persze nyugdíjat nem állapítottak meg számára, így jövedelem nélkül maradt a család. Csak később sikerült elérni, hogy nyugdíj gyanánt kb. havi 540 Ft-ot kapjon.

Eljött 1951 januárja és Gyuszi már nem kapott fizetést, de valamiből akkor is élni kellett. Mariann fogta magát, és két régi családi nagy abroszt eladott a piacon, majd az ezekért kapott pénzből bevásárolt. A ház Kossuth utcai ablakában pedig hirdetést tett ki, hogy mi van eladó. így eladásra került több régi családi bútor, régi vázák, Prokopp János könyvtárának egyes kötetei. Gyuszi pedig eladta az írógépét, majd elkezdett állást keresni. Talált is, mert hiány volt szakemberekből, így jogászokból is. A Komárom-me- gyei Tatarozó és Építő vállalat 1951. január 4-én felvette, majd január 13-án felmondott neki. Ezután felvették a Sportárutermelő Vállalathoz, nemsokára itt is közölték vele, hogy március elsejével „létszámukból törölték". Ezzel Gyula láthatta, hogy jogászként sehol se fog tudni elhelyezkedni. Világossá vált, hogy a Párt semmilyen képzettségének megfelelő állásban nem fogja megtűrni, mindig utána fog nyúlni a Párt

136