Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

keze. így végül 1951 márciusától a Levéltárak Országos Központja, majd a Komárom megyei Levéltár megbízásából részt vett az esztergomi levéltárak rendezésében és leltározásában. Ez sem volt a képzettségének megfelelő munka, de a családnak enni kellett adni. így kénytelen volt a hálátlan körülmények között végzett, és rosszul fizetett munkákat is elvállalni.

1951 nyarán Isti befejezte általános iskolai tanulmányait. Bár kitűnő tanuló volt, mégsem javasolták továbbtanulásra. De hiába voltak az iskolában a tanárok között is ismerősök, ők sem tehettek semmit. Végül sikerült kideríteni, hogy a Ferences Gimnázium, mely általában csak máshol lakó, és így a tanévben kollégiumra szoruló diákokat vesz fel, kivételesen felvesz helyben lakó, és így „bejáró" diákokat is. így Istit is oda íratták be szülei. De nem csak ő került oda, hanem a korábbi iskolájában volt néhány osztálytársa is. Az esztergomiak közül osztálytársa volt még Antóny Gábor, Eggenhoffer Tamás, Gúzli László, Tóth Tibor, Szontágh Csaba, Kisházy Mihály, Henyei János is.

1952. ápilis 12-én államosították a családi házat. Ezt nagyon nehezen viselte Gyuszi is és édesanyja is. Államosították azt a házat, amit még Gyuszi dédapja, Trenker János vásárolt 1832-ben, ahova Brenner Irma boldog fiatalasszonyként lépett be 1900-ban.

De nemcsak a házat, hanem minden más ingatlant is államosítottak, így a Táti út mellett lévő kis telket is. így a továbbiakban nem számíthatott a család az ott megtermelt búzára és kukoricára, de a gyümölcsökre sem. Ez a tragédia volt Gyuszi édesanyjának utolsó bánata, két hét múlva, április 25-én elhunyt.

137