Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)
ifj. dr. Prokopp Gyula
Gyuszit 1944 júliusában hadiszolgálatra hívták be a 6. honvéd hadosztályhoz, ahol a tábori bíróság irodavezetője lett. A vonathoz Isti kísérte ki, nyolcévesen is érezte a pillanat komolyságát. Augusztusban az egész hadosztályt a keleti frontra vezényelték. Miskolcon át, Munkácson és a Vereckei hágón át jutottak ki Galíciába. Gyuszi a hadosztály-törzsnél, a frontvonal mögött volt elhelyezve. Erről az időszakról fennmaradt Gyuszi harctéri naplója. Az otthon lévők egyre gyakrabban szenvedték el a légiriadókat. Tiszta időben sokszor látni lehetett a hatalmas kötelékekben repülő nehéz bombázó gépeket, melyek nagy zajt csapva Budapest felé tartottak. Ilyenkor a család Istit kivéve iparkodott a pincébe. Isti először megvárta, míg megnézhette a repülőket, csak utána ment le a pincébe. Közben hozzájuk is érkeztek menekültek: rokonok is, mint Brenner Sándorék Szolnok mellől, Brenner Gyula zsidó származású felesége és ismerősök is, mint dr. Csics Ákosék, akik nem mertek a Duna-parti házukban maradni, vagy Komán Béla bácsiék Budapestről, de idegenek is, akiket főleg a bíróság irányított hozzájuk, mint az Erdélyből menekülő Nyerges család. Az egész ház úgy tele lett emberekkel, hogy volt idő, mikor szinte minden szobában más család lakott. Persze ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy Gyuszi nagynénje, Lujzi néni kiköltözött a Mély útra a Brenner szőlőbe testvéreihez, és így az ő kis lakásába is menekültek költözhettek. Természetesen ezek között voltak, akik maradtak Esztergomban, mások azonban kis idő múlva tovább menekültek nyugat felé. 122