Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
X.
85 szélyes esetéről csakúgy odavetve, sőt gúnyosan, és nyakas halálmegvetéssel szól. A rohamban Bottyán csak megsebesült: Miglio —- elesett. Egy kurucz hajdú halálosan meglövé az elszánt olaszt. Es a várbeli németség, parancsnokát lehullani látván, s megrettenvén a roham erejétől: kitűzte a fehér zászlót, megadá az erősséget, föltétlenül. Közűlök vagy 400-an kurucz szolgálatot vállalának. — A többi — a ki az ostrom áldozatjává nem lön — rabúl esett. Bottyán e négy százból, a tataiakból, a két szárnysereg által elfogottakból, s egyéb német szökevényekből külön reguláris gyalog ezredet alkotván, a jeles Fodor Lászlónak adá. A többi elfoglalt várakban is, de különösen Pápán sok lőport és annyi fegyvert talált, hogy egész regimenteket szerelt föl vele. , Ezalatt a két szárnysereg is jól betölté feladatát. Névszerént Csákyék felhatolván Komárom elejére : Pannonhalmát, melynek parányi német őrsége előlük Győrbe menekült, egy lövés nélkül elfoglalák; Szőnyön — Komárom előtt — vigyázó sereget hagytak; s bár Pálffy a Rábavonalt szorgalmasan őrzé: Bezerédy tüzes rohammal megnyitá az átkelést, s bár Vöcsejnél nagy erőre bukkanva, egyelőre megnyomatott, később azonban mindannyian a harczba vegyülvén, feles németet levágtak, vagy száz rabot fogtak, és Pálffyt visszanyomták Magyar-Ovár- lioz1). Pálffy hadából sok elszéledt, a kurucz pedig mindenfelől elözönlé a Rábaközt. Mert kevéssel ezután Vas- megyében, Hid vég körül, a szintén eléhaladott alsó hadosztály is átjőve a Rábán. Balogh Ádámék ugyanis Földvár alól hogy megindúltanak, legelőször Bottyánvárát vítták vissza, melyet aztán Hellepront ellátott őrséggel; b L. Rákóczinak s Barkóczynak föntebb közlött levelét.
