Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXIX.
425 De Rákóczi jól tudá, hogy a dunántúli nép csak régi vezérében Bottyánban bízik, jól tudá, hogy Boty- tyán liasonlíthatlanúl jelesb katona az elébbieknél, só't Antal úrnál is — a ki tőle saját dicsőségét félti vala —, azért elhatározta, hogy a Dunán túl-valók megsegítésére Bottyánt küldi. Sáros-Patakról július 16-káról írja Károlyinak: „Noha Isten kegyelmébül még az Dunán túl-valóknak dolgok jól foly — az mint az Antal úr 2. Julii irt leveléből látom — mivel mindazonáltal az biztatásra szükségek vagyon: Bottyánt az jász-, Sőtér és Deák Fe- rencz ezerével s kompokkal az Duna-mellyékire rendeltem, és mivel ezen regimentekkel az Bercsényi ur cor- pussa deficiál: jobbnak gondoltam Babocsai mellette hagyását, és a helyett az udvari lovas hadam Ordódival kegyelmed mellé való rendelését“ 1). Tehát hat ezred helyett csak négyet — a negyedik magáé Bottyáné vala — küldhetett segítségül a fejedelem, de ezek is csak július legvégső napjaira verődhetének egybe. Ugyanis Deák Ferencz július 21-kén érkezik aradi rabságából a fejedelemhez2), s még azután veszi át ezredét, a mely felett Rákóczi július 27-kén a hernád- németi mezőn személyesen tart hadi-szemlét, udvari lovas hadaival együtt. A szemle után udvari karabélyos ezerét Ordódy György dándámokkal, és udvari loVas gránátos ezerét Zay Endre ezredessel Károlyihoz Várad felé, Deák Ferenczét pedig Bottyánhoz Szécsény felé megindítja8). Július végén Bercsényi Szepesben, Liptóban, Gö- mörben személyesen vette át a fővezényletet, Ungvárról a hadak közé menvén. Lőcsén Andrássy István, Liptóban *) Gr. Károlyi-levéltár. 2) Beniczky G. naplója. 3) Ugyanott.