Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXXIX.

426

Csáky Mihály, Barsban, Hontban, Nógrádban és Zólyomban a béna Eszterliázy Dániel parancsnokolt, miután az utóbbinak e napokban adá át a Dunán átkészüld Bottyán a maga brigádáit.

Bottyán távozása a bányavárosok vidékéről, épen e tájban midőn Pálffy, mint tudjuk, friss hadakkal érkezék ezek segélyére: a szövetkezett magyarság ügyének nem kevés hátrányára vala; de túl a Dunára segély kellett, mivel ott Sümeg elvesztése óta — július 30. — hovatovább roszabbul folyának a dolgok. Eszterliázy Antaltól mind sűrű ebben érkeztek a segédet, gyors és tetemes segédet kérő levelek: különben oda át minden szerteomlik.

Azért a fejedelem a felső hadseregből még Cseplész János ezredét kiszakasztá Bottyán mellé, és e helyett némi pótlékul — maga mellett maradott utolsó csapatát -— a 100—120 főből álló „testőrző nemes compániát“ is Bercsényi táborába rendelé, hadakozni ‘). E pompás lovas század a legelőkelőbb iijakból álla; ezredese maga a fejedelem — kinek legbennsőbb testőrségét ezek képezék — alezredese gr. Haller Gábor urfi, zászlótartója gr. Bercsényi László úrfi. — Bákóczi, minden hadát ekkép szétküldözvén Munkács várába vonula2).

Bottyán segitő serege ezek szerént 5000 emberből állt: saját, Deák Ferencz, Sőtér Tamás, Cseplész János, s a jászok lovas ezere Kókayval. Taraczkot csak kettőt vihete magával: nagy szükség lévén ilyekre a bányák körül.

E hadakkal tábornokunk augustus elején indula alá Szécsény tájékáról, és aug. 10-ke körül Duna - Yecséhez érkezett.

S most vessünk kissé bővebb tekintetet a túl a dunai állapotokra.

') Beniezky Gr. naplója. 2) Ugyanott.