Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXXV.

384

k eznék száll ani. (L. Bottyán april 12-iki levelét.) Ez elmúlt napokban feles német bécsapván ide (Újvár alá), az marháinkat el akarja vala hajtani: de megcsald magát: semmit nem nyert egyebet golyóbisnál; tizenöt közönséges emberének és egy kapitánnyának elesésivei szégyennel ment el innen.44

A Tisza-Dunaközi dolgokra, s ama ráczok csoportozására világot vet Só'tér Tamásnak, Bottyán Kecskeméten parancsnokoló ezredesének tábornokához küldött jelentése, melyben némi magán-ügyek is vannak ugyan, de azok is elég érdekesek, hogy itt e parányi tért elfoglalják:

„Méltóságos Generális Uramnak, Nagyságodnak

ajánlom mindenkori kész szolgálatomat.

Szécsénybül 14. praesentis nekem írott Nagyságod levelét vettem illendő becsülettel, és mit írjon Nagyságod: megértettem. — Az mi az lónak állapotját illeti, úgy véllem, hogy nem kissebb staturáju mint az Nagyságod csepreghi fekete lova, de annál vastagabbnak kell lenni, az mint megnéztem. Az való dolog: szépségére és termetire nincs az az úr, az ki istállójában nem köttethetné ; kantáros ollyan, hogy sebessen az mint az embernek neki rugaszkodik, akármelly kézre mint az karika, az ember mellett megfordul. Mindazonáltal nehéz látatlanban jószágot venni; nem tetszenék Nagyságodnak — azután rajtam maradna, most pedig magamnak is vadnak lovacskáim, többre nincsen szükségem; mert ha pénzes ember volnék: én magamnak bizony az bármin ez aranyért el merném venni, ha csak vezetéken eló'ttem hordoztatnám is; de arra mostanában nem érek, mert értékem szegény. — Az mi pedig illeti az sárga karmazsinoknak vásárlását: itten bizony mostan nem kaphatni; hanem veres kettő vagy három vagyon: de abb ülném mér észlettem venni