Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXV.
385 Nagyságod számára, mivel sárgát kíván Nagyságod1). .... Itten elég munkánk vagyon az vigyázásban és portázásban csaknem mindennap. Az elmúlt kedden is Szűcs Istvány hadnagyomnak, többekével együtt elhajtották az szegedi labanczok hetvenig való marháikot Pestre. Mink ide alá kerestük az pusztán, ó'k azonban felfordultak. Itt - való maradásomat nem reménlem, és nem is akarom, mert az pestis két vagy három házhoz bejött ide is; bánnám, mostani háborús idővel döggel kellenék meghalnom. . . . Sasrul mai nap hozták liirül, hogy valami ráczság gyülekezik Szegedhez, mellyet magam sem hihetek; mindazonáltal alattomban kétfelé bocsátottam portáimat, és postát is, ha valamit érthetnék. — Ezzel Nagyságod grátiájában magamat ajánlom, és maradok Kecskeméten die 19. Aprilis, Anno 1709. Nagyságodnak mindenkori kész szolgája, Sőtér Tamás m. k.“ „P. S. Itten az alföldön az Duna-mellékit az nagy árvíz mind elfogta, sok falukban nem is lakhatnak, Kalocsán alól által kelletett menni -nekik az Dunán; mind mezei vetéseket, mind az földben levő vermes életeket, mind kívül az mi volt, az nagy viz elvette szegíny elitül. Tudom, elég éhelhalál leszen közöttük. Kalocsai páter uram nálam lévén mai napon, beszéllette: sok apró gyermek is holt az házakban az vízben; nem tud- *) *) A sárga - karmazsin volt azon korban a legelőkelőbb magyarok által viselt, s legdrágább lábbeli: a piros - karmazsin, sárga-szattyán, piros-, sárga-kordovány már olcsóbb vala. Fekete csizmát csak gyászban viseltek. A katonaságnak is sárga vagy piros csizmája volt; fekete alig elvétve egy-két ezrednél. 25
