Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXIII.
236 szeme fölött nagy zúzást kapott, s eszméletét veszté. A császáriak egy lovas csapata ekkor már oly közel liatola hozzája, hogy csak a vizmosás medre választá el, melyen ez utóbbiak nem bírtak átugratni1). A fejedelem mellett legelőször a 19 éves gr. Bercsényi László — a későbbi franczia marechal; Miklós gróf fia — termett, Grliylányi Péter, Ilosvay János, Dániel Péter és Simándy Mihály nemes compániabeli társaival, s fölemelék az elesettet; ott termett Berzeviczy Ádám, Rákóczinak egy „Bambucci“ nevű astúriai vadászparipájával, a melyen egykor a német-újhelyi börtönből menekült volt a fejedelem; most is azért erre felültetvén, tovább vitték. Egy hű arnótja még „Pandur“ fejedelmi diszű kantárját is elhozá. A hadak a mint a fejedelem elbukását látták: megrémülve általános futásnak eredtek, annálinkább, minthogy Bercsényi is megsebesült, sőt az elfogatáshoz oly közel jára, hogy immár érdesi vala karját a magyar ruhájában a kuruczok közé vegyült és ezek által kurucznak nézett Esz- terházy József-féle labancz-kapitány: Vas Pál, mígnem kísérői a dolgot észrevévén, a merész üldözőt keresztül szurák. Ez a Vas Pál Vág-Szerdalielyre való volt2). Három ezred azonban, megemlékezvén régi dicsőségéről, helyt álla, és kétségbeesett liarCzot vitt, minden oldalról körülkeríttetve. A báró Prínyi Miklós, Czelder Oi’bán gyalog-, és Luzsénszky Sándor lovas-ezredei voltak ezek. Azért ott összevagdaltattak, alig menekülhetvén belőlök — ha Kolinovicsnak hihetünk — több 50-nél. — 3000 halott s 400 fogoly kurucz, 14 ágyú, 40 zászló marada a csatatéren. Még nagyobb baj volt, hogy, a katonaság, s legkivált a hajdúság mind szétoszlott az erdőkben, övéihez, hazájába futván. Zsákmányul semmit *) *) Kolinovics. ®) Ugyanott,
