Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

I.

8

E tulajdonságai, továbbá egy alattomos ellenség árulko- dása elégségesek vahínak arra, hogy a két ízben — épen midőn a dynastia érdekében, mint politikával keveset törődő katona, vérét áldozva küzdene — méltatlanul, puszta gyanúra börtönbe vettessék.

Ilymódon, úgy szólván, úgy üldöztetett át a kuruczok táborába.

Első elfogatását, bár zokon, még csak eltűré: ámde midőn ugyanez másodszor is ismétlő'dnék rajta: elkeseredett, s régi vakmerőségét elővéve, csodálatosképen kiszabadítá magát börtönéből, hogy Rákóczi oldalán, mint a szabadság egyik főzászlóvivője szerepeljen. E zászlókat a nemzet ép oly sérelmek miatt emelé vala föl: melyek egy forrásból eredének hősünk személyes sérelmeivel. S Bottyán általlátván, hogy a hazában úgy a köz- mint a magán-bajoknak egy gonosz a szülője : saját sérelme összeforrott szeretett honáéval, — s kirántá hatalmas kardját ama gonosz ellen, a nemzet véren szerzett jogainak, régi szép szabadságának oltalmára. Es igy emelkedett ő, ki eddig pusztán liős, pusztán hadi hirnévért küzdő hős vala: az eszme, a szabadság hősévé!

A tapasztalt hálátlanság, méltatlan bánás, melylyel régi pártja fizetett neki : csak mélyebben gyökerezteté szivébe azon ritka, önfeláldozó hűséget, melylyel lovagias fejedelme, Rákóczi iránt utolsó lehelletéig buzgólkodék. Rákóczi vezénylő tábornokká tette őt, a ki pár rövid hó alatt a kuruczok egyik legkedveltebb emberévé lön, daczára, hogy azelőtt — mint hivatali állása parancsok! — ellenök küzdött volt.

Hogy rendkívüli jelenség vala, ki a tömegekre ká- bítólag tud hatni: új pártjának ezen rohamos meghódítása, népszerűségének ezen gyors megalapítása tanúsítja. Igaz, hogy magyarságában azelőtt sem kételkedett senki; igaz, hogy vitézségét az ország ismeré; igaz, hogy a nép