Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
I.
9 mint régi pártfogóját solia meg nem szűnt szeretni: mégis, egy az ellenpártról más pártra térő embernek annyira és oly hamar megnyerni új felei vonzalmát, ehhez nem mindennapi tehetség kelle. A kurucz tábornokok között egy sem volt oly kiváló, oly határozottan katonai tehetség, mint Bottyán. Eszterliázy Antal, Forgács, s főleg Károlyi sokat kapkodtak a politikához, Pekry pedig épen mindig fondor- kodott, — ám Bottyán soha le nem tért a maga teréről, politikába nem avatkozék; vérzett szíve a hon sérelmein, át meg át volt hatva a szabadság érzetétől: de jól ismeré Rákóczi magasztos lelkét, tudta, hogy ez egyedül a haza boldogításán cstigg : föltétien bizalommal viseltetett tehát iránta, belenyugovék intézkedéseibe, s mint szívvel lélekkel katona : teljesíté a harczmezején saját feladatát. Való, hogy itt aztán szeretett önfeje után járni, mert érezte hivatottságát. Kemény ember, harczi zaj közt meg- ő'szült bajnok lévén : szerette a szigorú rendet — úgy mint senki; szerette a katonaságot — úgy mint senki; de ha a szükség úgy liozá magával: meg is zaklatta, ki is fárasztotta — úgy mint senki. Ha valami hadi vállalatot erősen föltett magában: kivívására a vért nem igen kimélé. Az ezredesek jól ismerték határozottságát, s rendeletéinek vakon engedelmeskedtek, nem mervén ellenszegülni; — legfölebb azt emlegeté olykor egyik-másik siránkozóan, „hogy majd számot ád Generális Uram 0 Méltósága ordereivel, ha az regiment elromlik“1). Bottyán ilyesekkel sem törődött; jól tudta: mit cselekszik, s számadásra mindig készen álla fejedelme előtt. Rákóczi rendeletéit sohasem hágta át, — ám a méltányos fejedelem is tág tért engedett szabad működésének; ') Géczy Gábor ezredes levele Gyöngyösről, 1709. mart. 29-kéröl. (Gr. Károlyi levéltár.)