Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XIV.

uo

„Az ellenség most is Szépiák, Keresztár, Nyék, La- kompak és a kaboldi várokban vagyon; ellene éjjel-nappal, szüntelen portáinkat folytatjuk.

Elkezdő ugyan az minap az égetést, rablást, és az szegénségen való istentelen nagy crudeli- tást: de én is azon rósz cselekedetiért Sopronylioz tartozandó két lielséget fölégettettem, és az engedetlenségért fölraboltattam, — kit német uram nem kicsin despe- ctusnak is tartott. Sopronyi városiak — mondhatnám, az Generálisság consensussábnl — mintegy könyörgó'képpen- láttató levelet Írtak ki hozzánk, (Bottyánhoz mint vezénylő' tábornokhoz), hogy az égetéstiil supersedeáljunk; az minthogy az ellenség semmi excursiót azulta nem is tett; excusálván levelekben magokat azon, hogy nem az Generálisság parancsolatjábul lett azon égetés, hanem csak némely rósz sóidat követte légyen el. Mindazonáltal én most újobban két ezered magammal bécsapván Styriában: Harperghtó'l (Hartberg) fogva egész Purglióig (Burgau) gréczi Regium jószágát mind fölégettettem és rab oltattam; a hol is semmi egyéb ellenség az egy pórságon kívül nem találtatott, hanem Purgólioz közel lévén posterumban (postirung) Heister vörös regement- jebéli Kengyel Adám (bizonyosan valami német névbö'l van elkuruczosítva, mint Wolfartból Bolfort) nevű ka- pitán egy compánia ráczczal; kire is katonáim reá ütvén, megüzték, harminczig valót le is vágtának, és hármat rabul hoztanak portásiul, Kengyel Ádám pediglen csak negyedmagával alig vihette bé az zászlóját Harpergh nevű városban. Onnand alkalmas nyereséggel szerencséssel! megtértem; egy részit az hadaknak hagytam vigyázóképpen Lápincs mellett (határválasztó patak), nagyobb részit pediglen az többivel együtt szállítottam az ellenség eleibe, ki ellen is — csak nagyobb ereje ne legyen, vagy Nagyságtok