Kókay Krisztina (Esztergom, 2005)
JÓRY JUDIT Arc-képek, rajz-képek Kókay Krisztináról A hegy, a torony, a harang, a fal és a kert Pauline Holseel Pauline Holseel regényfikcióját, töredékes regényét Gulácsy Lajos kézzel írta. Az ezoterikus alakoktól és álmoktól hemzsegő írott lapokat az ezredvég filológusai emelték ki a kézirattárból és tették számítógépbe. A számtalan ismeretlen grafikával és sűrű gyöngyös kézírással díszített lapok teszik teljessé a kötetet. A181 különféle nagyságú (méretű), különböző tintákkal és ceruzákkal írt, olvasható vagy alig felfejthető írások, papír és pergamenlapok papírtengeréből született a regény. Az egyik fakszimile oldalon a következő szöveg olvasható. „E pillanatban Valaki megérintette a vállát és visszahozta ez az érintés abból a világból, amely egyedül az övé, s amelyből más nem érthetett semmit. Hiszen ő alkotta és népesítette be azt a másik világot színes, változatos valóságokkal." Kókay Krisztina grafikai lapjai, kézzel rótt sűrű rajzírásai (kalligráfiái), egy ismeretlen íráshoz is hasonlítható metikulózus lapjai, papíroldalai különös címeikkel szinte egy regénnyé, rajzregénnyé állnak össze. A Pauline Holseel idézet (Faragott kép Paulinéről c. fejezetből) pedig azt a művészi magatartást tükrözi, amikor a tökéletes magány állapotából, a bezárt másik világból egy megmutatkozásra, egy kiállításra kilép a főszereplő művész. Arc-művészet I. Kókay Krisztina művei előtt, rajzai előtt rajzolódó arca, mint egy élő műalkotás, eleven ábrázolat, külön elemzést érdemelne. Tulajdonságrajzok A természetesség, az ép, harmonikus nyugalom, a csendesség - a szabadság és a fegyelem a művész kisérő tulajdonságai. Vannak szuverén emberek, akiknek nem lehet adni semmit, de akik belülről sértetlenül, teljes kötetlenségben tudnak mindent elfogadni, természetes mozdulattal, mint királyok az adót. „...tud valamit, ami csaknem ismeretlen írói képesség ma: tud csendesen írni. Mintha egy szobában, kettesben, bizalmasan beszélgetnél valakivel....Hermann Hesse tudta ezt, rögtön a lényegesről beszélni, de hazugság nélkül." Márai Sándor írja ezeket a sorokat naplójegyzeteiben - s egy harmadik idézet ismét az írótól, amely Kókay fegyelmezettségéhez, anyagokba, papírokba burkolt szabadságához illeszthető. Kant nem hisz a dresszúrában (to dress - annyi, mint öltözködni, nem pedig idomítani!) - de hisz a nyilvános nevelésben, amely megőrzi az akarat szabadságát, s önkéntes fegyelemre szoktatja az akaratot. Ez az a tulajdonság, amelyet helytelenül önfegyelemnek neveznek. A kínlódással, állandó ismétléssel és gyakorlással elért fegyelem szabadon alkalmazható. BALASSA BÁLINT PORTRÉ • PORTRAIT OF BÁLINT BALASSA • 1997 PAPÍR, TOLLRAJZ • PAPER, INK • 66X45,5 CM
