Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

10

mal. Ezen ostrommal esik el az egri hős Dohó István veje Balassa Bálint, az azon idők legnagyobb s leggazdagabb költője.

1605-ben a várőrség árulása folytán ismét a törökök birtokába jut s abban marad 1683. évig, mikor is Lötharingiai Károly háromnapi ostroma után felszabadult. 1685-ban a törökök újból megkísértették a várat bevenni, de a magyar várőrség kitartó hősies el- lentállása folytán az nem sikerült s ettől az időtől fogva török már nem ostromolta az annyi vihart látott Esztergom várát.

1706-ban Rákóczy Ferencz kurucz hadai ostromolják Esztergomot s alsó várát, mely a mai Víziváros területén volt, már be is veszik, de biz’ a császári seregek visszaverik.

A rövid történeti kivonat eléggé igazolja, hogy Esztergom mint hadászati hely mily keresett volt az ellen részéről s hány ízben szenvedett ostromot, amikor minden egyes esetben csak dulásoknak volt kitéve.

És az akkori időkben, mint széles e hazában, környékének minden egyes helyén patakzott a magyar és az ellen vére. Minduntalan portyázó csapatok járják be a vidéket s pusztul a magyar, mig az isteni gondviselés meg nem menti. Közel Pilis-Maróthon esik el a hős Dohozy Mihály, ki hogysem felesége a pogány kezébe jusson, inkább maga oltja ki drága életét. A szomszéd táthi mezőkön pedig véres harczot vívott a magyar a törökkel.

Ennyi szenvedés, ennyi megpróbáltatás után valóban méltók a mohlepte falak, hogy mint őseink vitézségének tanúit, kegyelettel szemléljük.