Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)
11 Esztergomnak azonban nemcsak az nevezetessége, hogy királyi székhely volt, hogy várral birt, hanem az is, hogy a magyar kath. egyháznak is ez volt központja, mivel itt székelt és rövid időköz után ma is itt székel az ország első főpapja az esztergomi érsek, kinek a többi magyarországi érsekek püspökeikkel együtt engedelmeskedni tartoznak s azért az esztergomi érsekek elsőbben a primási, majd később herczegi ranggal, összevetve herczegprimási czimmel ruháztattak fel. Az esztergomi érsek Magyarországban az első föur, az első közjogi méltóság s a magyar törvények értelmében csakis ő koronázhatja meg a királyt. Az első érsek Asztrik és sorszám szerint 1091-től 76-ik utódja főmagasságu és főt. Vaszary Kolos bibor- nok, kinek a jó Isten a mi örömünkre megengedte, hogy a magyar nemzetet a XX-ik századba vezesse át. Sok nevezetes és nagyhírű prímása volt a hazának, kik közül halhatatlan nevet szereztek maguknak az első bibornok Vancsa István, majd Báníy Lukács, a Sajónál elesett Mátyás, a Mohácsnál elvérzett Szalkay László, a hazája iránti hűségért meggyilkolt Alvinczy György. A régi főtemplomot pompásan átépítő Szécliy Dénes és Vitéz János, a kápolnájáról hires Bakács Tamás. 1543-tól fogva, mikor a török feldúlta volt Esztergomot, főtemplomával együtt mindene rommá lett. Ez időtől fogva a prímások Nagyszombatban székeltek. A Nagyszombatban székelő prímások között halhatatlan emlé- kezetiiek Oláh Miklós, Pázmány Péter, Lósy Imre, Lippay György, Szelepcsényi György és Kollonich Lipót gróf. A törökök kiűzetése után 1683-tól ismét Esztergom a székhely, mely idő óta nevezetesebb pri2*
