Album Strigoniense 1928. januarius 29. (Esztergom, 1928)
pedig az 50 forintos Deák-jutalomdíjat. Vakációiban sem pihent, dolgozott a két keze munkájával, emellett levelek kihordására is vállalkozott. Két krajcárt kapott egy levélért, egy-két forint ebből is összejött. Diákélete nem volt könnyű élet, de azért sohasem panaszkodott. Szobavirág sem volt. Az iskolai dolgokban pedáns, komoly fiú jókedvű, tréfa- szerető pajtása volt diáktársainak a játékban is. Bár sápadt arcszínét könnyen lehetett volna betegesnek nézni, testileg is erősen fejlődött. A jó Paczák János tornatanár meg is tette előtornásznak. A német kissé nehezére esett ugyan, mint rendkívüli tantárgyat, a franciát mégis nagy kedvvel és eredménnyel tanulta. Tisztelte, szerette tanárait, akik közül ma már csak négyen élnek: Dr. Lévai] Ede kir. főigazgató, Dr. Reibner Márton és Dr. Schmidt Márton Budapesten, Rencz János pedig Székesfehérvárott. Ma is hálával emlékszik meg róluk és az elköltözöttekről, köztük a pozsonyiak kedvelt Zierer bácsijáról, aki nem tudott jól magyarul, de 48-ban harcolt a magyar hazáért. DEÁKIBAN Lelki fejlődésére kétségtelenül nagy hatással volt a pozsonyi miliő, döntő befolyást azonban Deáki gyakorolt reá. Itt éltek szülei, akiknek emlékét igazán gyöngéd szeretettel őrzi; testvérei, akik közé vakációra megjött Marcel bátyja, a tudós fizikus; itt volt plébános Gulyás Elek azzal a megértő szeretettel, mely igyekszik letörölni minden könnyet és 1899-től — Dr. Wargha Samu, a kiváló filológus és latin óda-költő. Wargha Samu vezette be őt is a klasszikus latin nyelv mesteri kezelésébe és a pontos kötelességtudásban, a minden részletre kiterjedő alaposságban. a világos előadásban valóban mintául lehetett őt venni és követni. Itt lehetett érezni, mi a hitből való élet, az egyház és a haza szeretete. És Serédi György Marcel bátyja és a két plébános útján ismerte meg Szent Benedek rendjét és minél inkább közeledett a pályaválasztás ideje, annál erősebb lett benne a vágy, hogy ő is a Bend tagja lehessen. PANNONHALMÁN Kívánsága 1901-ben teljesült: augusztus fi-án a pannonhalmi ősi monostor templomában beöltöztették a rend fekete ruhájába. Ekkor kapta a Jusztinián nevet, melyet előtte a tudós cel 1 i apátiír. Hollósy Jusztinián viselt. Pannonhalmára ebben az esztendőben szokatlanul sokan konkurráltak. A fölvett noviciusok csupa kitűnő diákok voltak és így környezetük a tehetségek kibontakozására ismét kedvező talaj volt. A derültkedélyű, rendszerető Mórocz Emílián noviciusmester gyakorlott lelki vezetése alatt gyorsan telt el a noviciálusi próbaév, melyben a noviciusok lelkigyakorlatokkal (elmélkedés, breviarium, egyéb ájtatosságok), sz. Benedek regulájával és a rend történetével foglalkoznak. A noviciusmester állandóan velük van és mialatt ők megismerkednek a rendi élettel, ő is kiismeri mindegyik növendéket. A noviciátus végeztével a kurzus két részre oszlott: akik érettségivel jöttek a rendbe (Kovács Adolf, Virág Sebestyén), a theologiai és tanár11
