Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

74

XIV. Instrumenta, quorum in hortis usus est, Carolo ho- ropaeo propter praestitam in hortis meis colendis operam lego.

XV. Fratri meo, Francisco Katona,1) parocho Zeliziensi, non procul Strigonio, horologium aureum saccale lego: quod tamen, si praemoreretur ille, vendatur et pretium eius in massam pauperum studiosorum confletur. Reliquis cognatis meis, etsi nihil debuerim, multa tamen beneficia iam praestiti, simulque declaravi, nihil illis a me post mortem exspectandum esse.

Quum secundum responsum Illustrissimi D. Josephi Vilt, Strigoniensis Vicarii Generalis, promissa mihi sint in dioecesi Strigoniensi, cui per annos 20 fueram adscriptus, suffragia, si haec ego quoque pro defunctis eiusdem dioecesis absolverim; quumque diligenter eadem ego quotannis absolverim; dignetur V. Capitulum, vel Rssmus. D. Exsequutor testamenti mortem meam eodem perscribere, factumque promissum in memoriam revocare. Promisit etiam Illmus. D. Episcopus Andrási, propter beneficia parochiae Bolykensi praestita, pro me suffragia se per suam dioecesim indicturum.2) Quod non dubito, successorem etiam illius facturum; si perinde mors illi mea cum hoc promisso nuntiata fuerit.

Atque hoc ego testamentum ex libera voluntate mea condidi, manu mea chartae mandavi, sigillo meo munivi; subscri- ptoque nomine meo, V. Capitulo metropolitano consignavi.

Coloczae, die 9. Augusti 1803.

Stephanus Katona

Abbas et Canonicus.

L. S.

Testamentum praesens, una cum acclusis hic duobus, sub '/' — ://: codicillis,2) Domini Canonici, et Cantoris M. E. Coi. Stephani Katona mihi exhibitum, qua Ordinarius confirmo;

') Született 1735-ben. 1752-ben követte bátyját a Társaság trencséni novitiatusába. Tanulmányai elvégzése után 1767 — 1773-ig a sárospataki rendházban működött mint magyar hitszónok és lelkipásztor. A Társaság föloszlatása után az esztergomi főegyházmegye kötelékébe vétette föl magát és már a következő évben elnyerte a Nemesoroszi újonnan alapított plébániát. 1779 ben zselizi plébánossá lett és itt működött áldásosán 1805. febr. 23-án bekövetkezett haláláig.

2) Andrási Antal szül. 1742-ben. Katona belépése után tíz évvel, 1760-ban szintén a Társaság tagjai közé lépett, de röviddel pappászenteltetése után a rend eltörlése miatt ősei birtokára Kraszna-Horkára vonult. Már 3 év múlva rozsnyói kanonok, majd 1777-ben nagyprépost lett. 1780-ban a rozsnyói püspöki székre emelte őt Mária Terézia végső rendelkezéseinek egyike. Bátran ennek tekinthetjük Andrási kinevezését, mert alig három hétre a királynő halála (1780. nov. 26.) után dec. 17-én történt a végleges intézkedés keltezése. Csaknem 20 évi áldásos működés után 1799. nov 2 án szentség hírében halt meg. Katonához tehát az említett jótéteményeken kívül gyengédebb kötelékek is fűzték. Egy anyának voltak gyermekei.

3) L. e „Függelék“ következő D. és E. pontjait.