Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

(Í2 A Dunántúl hasonlóan rosszra fordult a kuru­cok helyzete. A császáriak több kisebb sikeres vállalko­zás és csata után Sümeget elfoglalták, majd Veszprémet vették ostrom alá. Heister régi módszerével, fenyegeté­sekkel félemlitette meg a lakosságot. A kuruc hadak egy része, mint máskor is, aratásra távozott, másik része pedig mert szőkébb hazájukat, otthonukat már elfoglal­ták, egyszerűen elszéledt. Heister éppen Veszprémet ostromolta, midőn érte­sült arról, hogy Bottyán a Dunához érkezett. Jól tudta, hogyha Bottyán átjön a Dunántúlra, vége minden eddigi kivívott sikerének. Veszprém körül tehát csak körül­záró csapatot hagyott, azonnal megindult a Dunához, hogy Bottyán átkeléséi megakadályozza. 2. Bottyán a Duna miatt nem segítheti Esterházyt. Esterházy Palotánál igyekezett feltartóztatni a csá­száriakat, de vereséget szenvedett. Seregének nagyobb részét szétszórták. A vereség után Balogh Adámot küldte Bottyánhoz, hogy vele összeköttetést keressen, aztán a fejedelemhez siessen és jelentést tegyen a történtekről. Balogh Ádám még augusztus lö-én megérkezett Bottyán táborába s miután őt részletesen tájékoztatta a helyzet­ről, tovább indult a fejedelemhez. Bottyán már augusztus 10-től Földvárral szemben táborozott, mivel az ellen­séges hajóhad miatt két kis hajójával meg sem kísérel­hette az átkelést. A palotai csata után Heister Mezőkomárom felé követte Esterházyt. Innen Schilling tábornokot és Monti- celli ezredest 4000 — 5000 főnyi haddal Földvárhoz irá­nyította, hogy Bottyán átkelését addig akadályozzák meg, míg ő a főerővel megérkezik.1 Az előre tolt erőknek sikerült is a kuruc Simontornya és Bottyán tábora közé 1 Thaly K.: Bottyán J., 443. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom