Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

jutni. Heister maga a gyalogsággal Simontornyát 14-én körülzárta és ostrom alá vette.1 A várat azonban ostromszerek hiányában ő sem vívhatta meg rövidesen. Ezek után ő maga is Bottyán ellen vonult Földvárhoz.

Bottyán látva, hogy az ÖOOO főnyi seregével, pár hajójával és két tarackjával a szemben levő vár, ágyús naszádok és Heister főereje miatt úgysem erőszakolhatja ki az átkelést, elhatározta, hogy észak felé fordul és teljes erejét újra a bányavárosok ellen vezeti.

Valóban istenkísértés és hiábavaló vérpazarlás lett volna az említett körülmények között az átkelést megkísérelni. Terve az volt, hogy útközben talált kuruc erőket magához vonva, Selmecbánya erődítményére veti magát és elfoglalja. Ugyanakkor Liptóban, Zólyomban a császáriakat Bercsényi fogja foglalkoztatni. Ennek megfelelően Bottyán értesítette is tervéről Bercsényit, ki ezt nagy helyesléssel el is fogadta.

Bottyán ezen nagyszabású vállalkozásával remélte, hogy Heistert újra a Dunától északra eső terület megsegítésére kényszeríti s ezzel a Dunántúl megszabadul tőle.

3. Selmecbánya ostroma.

Bottyán távozása után a Vág-vonalon Esterházy Dániel vette át a parancsnokságot, ki Szécsényből vezette a környéken levő dandárokat. A vitéz tábornok távozása után, sajnos, a harci szellem is lehanyatlott és nem volt, aki a szigorú fegyelmet továbbra is fenntartsa. így történhetett aztán, hogy Pálffy augusztus közepén átcsapott a fűrészi szoroson, az ott levő Balogh István dandárát meglepte és széjjel ugrasztottá. Erre Esterházy hadának egy részével Fülekhez vonult, de őt is meglepték, csapatait szét- ugrasztották, a várost pedig prédára vetették. A császá63

1 Thaly K.: Bottyán J., 449. old.