Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
ll(oo[fv I. Előszó. Vak Bottyán Honvédek! „Élt a honért, hon ügyét vérrel védé vala váltig, Meghalt s holta után porba dűl a honi ügy. Mégis — boldog e hős!.. . mert még sírjába reményt vitt, S nem láthatta: a harc vége minő szomorú . .. Boldog e hős, legalább nem hunyt el számkivetésben. Hajdan a hont őrzé. most a hon őrzi porát." A régi kuruc világ megéneklője, Thaly Kálmán véste e szép sorokat Bottyán János, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hírneves tábornokának sírkövére. Alig van talán nemzet Európában, mely annyi dicsőséges vezért adott a világnak, melynek annyi hős fia harcolt és vérzett el a hazáért a múlt háborúiban, mint a magyar. E sok igaz magyar vitéz között a páratlan vitézségű Vak Bottyán generális, a Rákóczi-szabadság- harc hőse, a jeles hadvezér, a kurucvilág csodás bálványa, a magyar nép kedves „Bottyán Apó“-ja volt egyike a legkiválóbbaknak. Vak Bottyán Esztergom városában született, ennek a városnak falai között lett kuruc, itt élt és harcolt köztünk, éppen ezért az esztergomi 3. honvéd kerékpáros zászlóaljnak, melynek katonái nagyrészt e vármegye fiaiból kerülnek ki, valóban nem juthatott volna szebb feladat, mint bogy nemzetünk e nagynevű vezérének dicsőségben gazdag hagyományait ápolja. Több mint 200 éve annak, hogy e jeles férfiú örökre lehunyta szemeit. A kor, melyben Vak Bottyán 1*
