Leopold Antal: Ünnepi beszéd Szent Adalbertről (1914)

13 apátjává. Mikor 995-ben a brevnovi kolostor szerze­tesei menekülni kénytelenek, bizonyára Adalbert tanácsára jönnek Magyarországba. Anasztáz később pannonhalmi apát, majd esztergomi érsek lesz, Asztrik pedig pécsváradi apát, majd kalocsai érsek. Brúnó kétszer is megfordult hazánkban és hirdette itt az evangéliumot. Később Merseburgban lett püspök. Adalbert mint III. Ottó jóbarátja és II. Henrik rokona, a cseh, lengyel és a magyar dinasztia rokona, bizonyára sokban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a keresztény népcsaládok közt el­helyezkedett s hogy Géza fejedelem az ő fia szá­mára II. Henriknek jámbor nővérét, Gizellát sze­melte ki nőül. Adalbertnek magyarországi szerepét nem szabad tehát egy rövid itt tartózkodásnak vagy a királyi család megkeresztelésének, egy kiránduló rokon­püspök előkelő funkciójának mértékével mérni. Adalbertnek mélységes gyökere van hazánkban. Az ő szelleme szent István szelleme lett, az ő papjai nevelték bele azt a szellemet a népbe Magyarország két érseki székhelyéről és a bencés-kolostorok szent magányából. Az ő érdeme a magyar nemzet katholicitása és szerencsés külügyi elhelyezkedése. Hazánkon kívül még Lengyelország és Porosz- ország apostola lett. Chabry Bogyoszló fejedelem udvarában hosszabb ideig buzgólkodott. Testvére, Gaudentius, vándorlásának hü társa, lett az első gne- seni érsek, az Adalbert csontjai fölött épült kathedrá- lisban. Poroszországnak ő hirdette először Krisztust

Next

/
Oldalképek
Tartalom