Prokopp Gyula: Újabb adatok Hild József esztergomi alkotásaihoz (1973)
2. A prímdsi palota 1847—között „Főszékesegyházi Könyvtár” néven egyesítették. A könyvtár elhelyezésének céljára Scitovszky János érsek átengedte a félbemaradt épületet, a káptalan pedig vállalta az épület befejezésének és berendezésének költségét. [4] Az 1847. évi építkezést az érseki uradalom házilag végeztette Feigler János uradalmi építőmester és Póosch József uradalmi ácsmester közreműködésével. Sem Hildről, sem más tervezőről nincsen szó az iratokban. [5] Hild József nevével csak az építés újrakezdése alkalmával találkozunk, mégpedig a káptalan konzistoriumi jegyzőkönyvében. 1853. október 24-ről ugyanis feljegyezve találjuk, hogy a káptalan 100 forintot utalt ki a bibliotéka pénztárából Hild Józsefnek az építés vezetéséért. [6] Ez az adat nemcsak azt bizonyltja, hogy Hild adta meg az épület végleges, ma is látható alakját, hanem közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy az 1847. évi építés is az ő terve szerint történt. Hilden kívül ugyanis legfeljebb Feigler Jánost vehetnők számításba tervezőként, aki az uradalomban előforduló építkezések és javítások ellenőrzésén kívül több alkalommal tervet is készített az uradalom számára. Ha azonban Feigler lett volna az épület tervezője, akkor bizonyára őt bízta volna meg a káptalan a befejező munka vezetésével. [7] Ha pedig a káptalan a Feigler-tervezte épület befejezését mégis Hildre akarta volna bízni, akkor Hild kitért volna e megbízás elől. Ezt azért állíthatjuk, mert ehhez hasonló eset történt a Berényi Zsigmond utca 1. számú ház (akkoriban Baróth- féle háznak nevezték) építésénél, amelynek a tervét Pauly nevű bécsi építész [8] készítette, az építést pedig szintén házilag végeztette az uradalom. Erre az építkezésre vonatkozik az alábbi idézet, amelyet Ferenczy Károly uradalmi prefektusnak 1842. szeptember i-én kelt, Kopácsy prímáshoz intézett jelentéséből veszünk: „Aggodalmamat a Baróth-féle ház telkén eránti építkezés tárgyába többé nem titkolhatom. Elejétől fogva az itteni dolgozó pallér tétovázása, az építész többszöri meghívásokra meg nem jelenése már nem tetszett nekem, így itt s ott hibákat is sejdítvén . . . folyvást várván Pauly architectust reménylettem, hogy eljövetelével elenyészteti talán helytelen aggodalmamat. Kétszer írtam neki és igen szépen kértem, jönne el — feleletre se méltatott . . . Hild úrral aggodalmamat közölvén, ezt helyeslé, de mégis az építkezést annyira, mint kívántam volna, szokott szerénységénél fogva szemügy alá venni mintegy vonakodni látszott, nehogy távolról is mást megbántson.” 3. A prímást palota homlokzatának 1880. évi felvételi rajza 69
