Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

a társulat megtartani a jótékony célú színielőadást. Ezután a városkapitány feladata volt, hogy kérje a tanácsot, küldje ki az Ispita kurátorát az előadásra, hogy ellenőrizhessék a befolyt összeget. A tanácsülési jegyzőkönyv 1822-ből Tarkovits Basilius kapitány beterjesztését őrizte meg.19 Később a kirendelés szóban történt. A jótékony célú előadások bevételéről jelentést tett a kapitány a városi tanácsnak.

1820. május 15-én nagyobb sikert érhetett el az a Játszó Társaság, amely 38 forintot fizetett be tiszta jövedelemként a szegények javára.20

1840. november 10-én Meszéna János városkapitány ugyan 33 forint 42 krajcár bevételről számol be, de a költségek levonása után 11 forint 25 krajcárral gyarapították csak a szegények szerzeményét.21

A jegyzőkönyvi bejegyzéseken kívül iratokat is találunk, melyekből megtudhatjuk, hogy a város kapitányán kívül kik kerültek kapcsolatba ilyen módon a színészekkel. Egy 1822-es irat szerint a pénz megszámlálásánál jelen volt Kakass István, a szegények szerzeményének biztosa, és Siposs Ferenc strázsa- mester is.22

1834-ben a Fekete Gábor igazgatása alatt játszó társulat jótékony célú előadásán Litsaer József „hites írász" és Effner Ferenc választott polgár volt jelen. Horváth Imre kapitány helyettes készítette a jelentést arról, hogy a befolyt 31 forint 28 krajcárt befizette a kapitányi hivatal Szloboda János tanácsosnak, aki az Ispita számadásait kezelte.23

A század első felének legnagyobb bevételét 1847- ben Hetényi József színigazgató fizette be, amikor Segesdy József és Schönbeck Mihály választott pol390