Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

gárok számolták össze a 109 forintnyi tiszta jövedelmet.24

A szegények javára tartott előadások kapcsán megtudhatjuk, hogy kikkel kerültek kapcsolatba a város lakói közül a színtársulatok. Elsősorban a fogadóssal, aki a helyiséget biztosította. Rudolf Mihály 1836-ban Abday színtársulatának elengedte a szegények javára rendezett előadás terembérét.25

1829-ben Fülöp János társulatának a szegények számára tartott előadásával kapcsolatban több nyugta keletkezett, köztük Rudolf Mihálynak, a Magyar Király fogadósának elismervénye a 32 forintos terembér átvételéről.

A nyomdászokkal is szoros kapcsolatban álltak a színtársulatok, hiszen naponta új színlapokat nyomtattak. Fülöpnek erre az előadására 350 színlap készült, amelyért 3 és fél váltóforintot kért Beimel József. Arra is találunk példát, hogy Beimel a neki járó összeget a jótékony előadások alkalmával elengedte.26

1834-ben is így tett Fekete Gábor színtársulatának február 20-i előadásán. Törvénykezési iratok is szolgálhatnak forrásul a színtársulatok életére. A színtársulatok időszakunkban két esetben ütköztek össze a törvénnyel.

1826. augusztus 16-án ismeretlen tettesek kirabolták a várbéli kápolnát. Jakab Mihály szenttamási lakos bejelentése nyomán Baky Gábor négy hete Esztergomban időző színtársulatának tagjai is gyanúba keveredtek. Még a rablást követő éjszaka bekísérték őket a városházára, és szállásaikat átkutatták. Nem találták meg náluk az ellopott tárgyakat. A Kis Mihály városi főügyész által vezetett nyomozás során bebizo391