Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Albert.9 A díszes épület emeletén kisebb terem és lakószobák voltak. A földszinten pedig a színházi előadások befogadására is alkalmas bálterem.

1841-ben a káptalan - a birtokához tartozó Szenttamás városban - a hévízi források mellé új szállodát épített. A Pesti Divatlap 1845-ben így írt Vahot Imre tollából:

„A basilica s a város szélén álló gyönyörű, kúpfö- deles kápolna után Esztergomban legszebb épület a káptalan fürdőháza, melly Pestre is beillő díszes kávéház és vendéglővel van kapcsolatban. Minden van itt, még tánc és olvasóterem is. "10

Az esztergomi társasági élet színhelyéül kínálkoztak még a kávéházak, amelyikből kettő volt 1846-ban a városban, a Buda utcán (ma Kossuth Lajos utca 15. szám alatt), valamint a mai Mártírok út 2-es számú épületben, ahol más-más bérlő a század végéig kávéházat vagy vendéglőt tartott fenn.11 A vendégfogadókban - a Magyar Királyban, majd korszakunk végén a Fürdő ben - rendezték a közönség számára a bálokat. Ha ezek a városi vagy megyebálok jótékony célúak voltak, akkor a tanácsülési jegyzőkönyvek, valamint az ispita számadáskönyvei megőrizték emléküket.12

Az első bejegyzésre 1829-ben bukkantunk, amikor a polgárőrség két százada - a Giefing Ferenc és Feigler Ferenc parancsnoksága alatt álló - február 19- én táncmulatságot rendezett, amelyből 60 forint tiszta jövedelmet fizettek be a szegények szerzeményébe.

A bálok sorából kiemelkedett az 1837. január 31- én tartott megyebál, amelynek tiszta jövedelmét az

387