Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

es számú házra, valamint a mai Kossuth Lajos utca 9-11-es számú házak telkére is. Hőgyészi Antal örökösei 1823-ban eladták a telket és felosztották. Ekkor épült be a Kossuth Lajos utca 9. és 11., valamint a Széchenyi tér 17. Ezután közel 20 évig már csak a Széchenyi tér 13-as számú ház telke állt üresen mindaddig, amíg Leipolder József tímár 1843-44-ben fel nem építette rajta emeletes házát.

A páros oldal házainak többsége az 1730-as évek végére készültei. Mivel a Kis-Duna irányában nagyobb térség volt, itt a telkek nagysága 300-900 négyszögöl között mozgott, sőt, a Fekete Sas fogadó telke (22-es szám) 1082 négyszögöl volt.

A barokk házak mellett a 18. században a teret már szobrok is díszítették. Az 1710-es pestisjárvány elmúltával a város fogadalmat tett egy Szentháromság-szobor felállítására. A szoborra a város lakói és Keresztély Ágost érsek is adakozott. 1715. június 24-én szerződést kötöttek Rainbot Gottfrid esztergomi szobrásszal, aki kötelezte magát, hogy a Sopron megyei nagyhöflényi szobor mintájára elkészíti az alkotást, s ezért 600 forintot, 6 mérő búzát és 6 akó bort fizet neki a város. Schreiber Ferenc Krisztián pozsonyi kőfaragó is bekapcsolódott a munkába. A szobor a továbbiakban igen kalandosan készült. A faragók a pénzt felvették, de a munkával nem haladtak, s a szobornak csak egyes részletei készültek el. Ezért megbízták Rieder András pesti kőfaragót a szobor elkészítésével. Az alapkőletétel 1716. szeptember 6-án volt. Az alapokat a hajdani középkori Szent Lő- rinc-templom köveiből készítették, s 1718 júniusában szentelték fel. Az időjárás viszontagságai miatt 183790